Hallgatni – meghallani – és követni Krisztust.

2Kir 24,8-17 - Tizennyolc esztendős volt Joachin, amikor uralkodni kezdett és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki a jeruzsálemi Elnátán lánya volt, Nehustának hívták. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, egészen úgy, ahogy apja cselekedett. Ebben az időben felvonultak Nebukadnezár, Babilon királyának szolgái Jeruzsálem ellen s körülvették ostromművekkel a várost. Majd eljött Nebukadnezár, Babilon királya is szolgáival a város ellen, hogy megostromolják azt. Kiment erre Joachin, Júda királya, Babilon királyához anyjával, szolgáival, főembereivel és udvari tisztjeivel együtt, de Babilon királya elfogatta uralkodásának nyolcadik esztendejében. Aztán elhurcolta onnan az Úr házának valamennyi kincsét, meg a királyi ház kincseit s összevagdalta mindazokat az aranytárgyakat, amelyeket Salamon, Izrael királya, az Úr templomában csináltatott - ahogy az Úr megmondta -, és fogságba hurcolta egész Jeruzsálemet, az összes főembert, a sereg összes vitézét, tízezer embert, az összes mesterembert és lakatost, úgyhogy nem maradt ott senki sem, csak a föld szegény népe. Elhurcolta Joachint is Babilonba, meg a király anyját, feleségeit és udvari tisztjeit. Az ország bíráit is fogságba vitte Jeruzsálemből Babilonba. Az összes vitézi embert, hétezret, a mesterembereket és a lakatosokat, ezret, az összes vitéz és hadravaló embert foglyul vitte Babilon királya Babilonba. Helyébe apai nagybátyját, Mattanját tette királlyá, de elnevezte Cidkijának.

Mt 7,21-29 - Nem mindenki, aki azt mondja nekem: „Uram, Uram!”, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Sokan mondják majd nekem azon a napon: „Uram, Uram! Nem a te nevedben prófétáltunk, nem a te nevedben űztünk démonokat, és nem a te nevedben tettünk sok csodát?” Akkor majd kijelentem nekik: „Sohasem ismertelek titeket. Távozzatok tőlem ti, akik törvénytelenséget cselekedtetek!” [Zsolt 6,9G] Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása. Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a szavakat, a néptömegek le voltak nyűgözve a tanításától, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az ő írástudóik.

Hallgatni – meghallani – és követni Krisztust. A szó, hogy követni, nem azonos azzal, hogy utánozni!

Úgy gondolom, hogy ide illik Máté 16 történése: „²¹Ettől az időtől kezdte Jézus jelezni a tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia. ²²Péter erre félrehívta őt, és kezdte lebeszélni: »Távol legyen ez tőled, Uram! Ez nem történhet meg veled.« ²³Ő azonban megfordult, és azt mondta Péternek: »Távozz előlem, Sátán! Botrány vagy nekem, mert nem Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével!« ²⁴Akkor Jézus azt mondta a tanítványainak: »Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem. ²⁵Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem, megtalálja azt. ²⁶Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de az élete kárt szenved? Vagy mit adhat az ember cserébe a lelkéért? ²⁷Mert az Emberfia eljön angyalaival Atyja dicsőségében, és akkor megfizet majd mindenkinek tettei szerint {Zsolt 62,13}.”

Mély teológia van Jézus mai szavai mögött. József Attila sorai a Dunánál c. versében így szólnak: „fecseg a felszín, hallgat a mély”. Jézus pedig azt mondja: szomorú, ha fecseg a felszín, és hallgat a mély. Nagyon nagy baj az, ha szavaink élettelenek, értéktelenek, mert nem a lélek mélyéből fakadóan törnek elő. Az üres, a hízelgő, a fecsegő, és súlytalan szavaink azok, melyek megítélnek bennünket. És itt térnék vissza Péter és Jézus közötti beszélgetésre. Amikor Jézus meginti Pétert, azt mondja: „Botrány vagy nekem, mert nem Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével!”. Arra próbál utalni Jézus, hogy akikhez Ő szól, akiket megszólít, azokhoz azért szólítja meg, mert az Atya úgy tartja alkalmasnak, hogy azokat magához vonzza. „Kiválasztottalak benneteket” – mondja Jézus. De valójában az Atya megbízását teljesíti, azért, mert méltónak találja a tanítványokat rá, hogy ne e világ szerint gondolkodjanak az életről. És amikor Péter Jézust befolyásolni akarja, akkor nem az Atya szándéka szerinti, lelkéből feltörő szavakat mondja, hanem az ember szólal meg belőle, aki már is sajnálja magát. Mert nem összefüggéseit látja a dolgoknak, mely Isten szándéka szerinti, hanem azt a kicsinyes érdeket, hogy mi jó nekem? Ez pedig az az önös, anyagias – evilági - érdek, mely a pillanat felszínes vágya.

Bizony, hányszor fedezhetjük fel magunkon is, a boldogságunk hiányát. Ami azért von rabságába, mert az éppen ránk nehezedő gondot űzzük, a pillanat érdekéért könyörgünk, hogy Istennél meghallgatásra találjon. Észre nem véve, hogy azzal a dologgal, vajon mi az Isten szándéka, vagy szándékával mire akar Isten bennünket megszólítani.

Erről akar bennünket ma tanítani Jézus. Ha azt mondom, hogy „Uram, Uram!”. Akkor az mire vonatkozik? Arra, hogy Ő figyeljen rám, vagy arra, hogy figyelni akarok, szeretnék Rád!?

A Miatyánkot imádkozva, ugye nem úgy mondom, hogy „legyen meg a Te akaratod”, miután az enyémet teljesítetted? Mert a helyes az, ha úgy imádkozom e sort is, hogy úgy „legyen meg a Te akaratod”, Atyám, hogy az, az enyémé is legyen. Ne legyen szükségem az enyémre, mert én élni akarom, hogy Uram vagy, Aki mindent odaadtál értem, hogy én Veled közösségre lelhessek.

Megvalósítani az életemben Isten álmát! Magasztos, megtisztelő, és embert méltóságában felemelő; mindazon túl, így, én, megdicsőíthetem az Istent, Atyámat. Mert a Fiú szavaira Atyám akaratát váltom valóra. Ehhez kérem Istenem a Szentlélek kegyelmi erejét életem során! Ámen