A felettes hatalom, csak addig hatalom, míg

ApCsel 5,27-33 - Majd odahozták és a főtanács elé állították őket. A főpap a szemükre vetette: „Parancsban hagytuk meg nektek, hogy ne tanítsatok az ő nevében, s lám, ti betöltöttétek Jeruzsálemet tanításotokkal, és ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.” Erre Péter és az apostolok azt felelték: „Inkább kell engedelmeskednünk Istennek, mint az embereknek. Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti a fára függesztve megöltetek. Isten fejedelemmé és üdvözítővé emelte őt jobbjával, hogy bűnbánatot és bűnbocsánatot adjon Izraelnek. Ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk, mi és a Szentlélek, akit Isten megadott mindazoknak, akik engedelmeskednek neki.” Mikor ezt hallották, feldühödtek, és arra gondoltak, hogy megölik őket.

Jn 3,31-36 - Aki felülről jön, fölötte van mindenkinek. Aki a földről való, az földi, és a földről beszél. Aki a mennyből jön, feljebb való mindenkinél. Arról tanúskodik, amit látott és hallott, de a tanúságát senki sem fogadja el. Aki elfogadja tanúságát, az igazolja, hogy Isten igazmondó. Mert akit Isten küldött, az az Isten igéit mondja, ő ugyanis a Lelket nem mértékkel adja. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe adott. Aki a Fiúban hisz, annak örök élete van, aki pedig nem hisz a Fiúban, nem látja meg az életet, hanem Isten haragja marad rajta.

A felettes hatalom, csak addig hatalom, míg tudomásul nem veszi, annyira, hogy hatalmával is hirdetni tudja: aki „fölötte van mindenkinek”, az „feljebb való mindenkinél”, még nála is. Vagyis: amíg minden e világi hatalom tudomást nem vesz arról, hogy hatalma nem több, mint szolgálat kell legyen. Ezt nem elég megélni, erről kell tudni beszélni is. Ahogy Jézus esetében is, vagy keresztelő János esetében is, a szó és a tett egymásra mutatása képes kifejezni a szándékot és a tettek értelmét. Ez teszi egyértelművé az igazságot. Pontosan akkor, amikor a világ álságos, és igazság fényében akarja gonoszságait, gonoszkodásait hatalomban érvényesíteni.

Nem szabad félni az igazság kimondásától. De vállalható az is, ha az igazság még csak megszületik bennem, de magamban a hitet még gyengének érzem. Pontosan erre van szüksége a Szentléleknek, ahhoz, hogy a magam elszántságát látva, társulhasson ahhoz. A Szentlélek nem kezdeményező a magam bizonytalanságának leküzdésére. Magamat kell tudnom helyzetbe hozni, hogy helyzetet teremtsek a Lélek működésére is. Én vagyok Isten előretolt helyőrsége a világban, de, akiből Isten nem áldozatot akar kreálni, hanem áldozatomból akarja üdvösségemet felépíteni. (Az áldozatra nem Istennek van szüksége, hanem nekem, az embernek!) Mert az ember áldozatain keresztül dicsőülhet meg Isten, hogy az Ő dicsőségébe végül Isten, eljuttathassa, felvehesse magát az embert is. Ebben a közösségben telik, múlik az emberi élet. Erre kell ráismernem, ahhoz, hogy teljességre juthassak. Erről kell tanúskodnunk.

Istenem, örök Atyám! Te titkaidat feltárod nekünk, hogy a Veled való személyességünk könnyedén és természetesen megvalósulhasson. Ebben a természetességben engedj, segíts, otthonra találnom! Ámen