Jézus, aki e földön, közöttünk élt
Ter 37,3-4.12-13a.17b-28 - Izrael ráadásul minden fiánál jobban szerette Józsefet, mert öregségében nemzette, ezért készíttetett neki egy tarka köntöst. Amikor testvérei látták, hogy apjuk őt minden fiánál jobban szereti, meggyűlölték, és egy jó szót sem tudtak szólni hozzá. Amikor testvérei egyszer apjuk nyájait legeltetve Szíchemben tartózkodtak, Izrael azt mondta Józsefnek: „Testvéreid Szíchemben legeltetik a juhokat. Gyere, hadd küldjelek el hozzájuk!” Ő azt felelte: Az ember erre azt felelte neki: „Elmentek innen, de hallottam, hogy azt mondták: „Menjünk Dótainba!” József elment tehát a testvérei után, és Dótainban meg is találta őket. Amikor messziről meglátták, mielőtt még odaért volna hozzájuk, arra gondoltak, hogy megölik. Így szóltak ugyanis egymáshoz: „Itt jön az álomlátó! Gyertek, öljük meg, dobjuk egy régi vízverembe, és mondjuk azt, hogy fenevad tépte szét. Akkor majd meglátjuk, mit használnak neki az álmai!” Amikor azonban Rúben meghallotta ezt, azon volt, hogy kiszabadítsa a kezükből, ezért így szólt: „Ne vegyétek el az életét! Ne ontsatok vért, inkább dobjátok ebbe a pusztai vízverembe, és őrizzétek meg tisztán a kezeteket!” Ezt csak azért mondta, mert ki akarta szabadítani a kezükből, és visszaadni atyjának. Így tehát, amikor odaért testvéreihez, azok tüstént lehúzták róla a tarka, bokáig érő köntöst, őt pedig beledobták a régi vízverembe, amelyben nem volt víz. Amikor aztán leültek enni, és föltekintve látták, hogy izmaelita vándorkereskedők jönnek arrafelé Gileádból, és fűszert, gyantát és mirhazsengét visznek tevéiken Egyiptomba. Júda ekkor azt mondta a testvéreinek: „Mi hasznunk, ha megöljük testvérünket, és a vérét eltitkoljuk? Jobb lesz, ha eladjuk az izmaelitáknak, és nem szennyezzük be a kezünket. Hiszen testünk és vérünk ő!” Testvérei hallgattak szavára, és amikor odaértek a mádiánita kereskedők, kihúzták a vízveremből, és eladták az izmaelitáknak húsz ezüstért. Azok elvitték Egyiptomba.
Mt 21,33-43.45-46 - Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített [Iz 5,1-2]. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termését. A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: „A fiamat majd tiszteletben tartják.” De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: „Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.” Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték. Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?” Azt felelték neki: „A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.” Jézus ekkor azt mondta nekik: „Sohasem olvastátok az Írásokban: „A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben”? [Zsolt 118,22-23] Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit. Példabeszédeit hallva a főpapok és a farizeusok megértették, hogy róluk beszél. Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől, mert az emberek prófétának tartották őt.
Jézus, aki e földön, közöttünk élt, bele próbálta élni a mi életünkbe az Isten országának életét. Gondolkodása, világ látása, életvitele, értékrendje, nem e világ szerinti volt, hanem annak felelt meg, ahonnan jött, és ahova való volt. Ebből az Istenképből próbált ránk vetíteni valamennyit. Helytelen a múlt idő, jelen idejű alakban kell fogalmaznom! Ma is ezt akarja elérni az Írással, és a Szentlélek erejével.
Jézus maga fogalmaz így: "Eljöttem az Atyától, a világba jöttem ..." [Jn 16, 28]
Nézzük most meg, hogy miket is mondott Jézus, miért jött közénk? "Én azért jöttem, hogy életük legyen" [Jn 10,10].
"Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” [Mt 9,13]
"Azért jöttem, hogy tüzet dobjak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon!"[Lk 12,49]
"Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem – mondom nektek – meghasonlást. "[Lk 12,51]
"nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megváltsam a világot. " [Jn 12,47]
" Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról." [Jn 18,37]
„Azért jöttem a világba, hogy ítéletet tartsak, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak, azok vakok legyenek.” [Jn 9,39]
Valami nagyon fontos dolgot próbál közölni velünk Jézus. De képesek vagyunk felfogni, megérteni? Vajon mi lehet az a kód, amivel hozzáférhetővé válhat számunkra Isten üzenete?
„Nektek megadatott, hogy megismerjétek az Isten országának titkait, de a többieknek csak a példabeszédek szólnak, hogy nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek." [Lk 8,10]. Kik azok a "nektek, akiknek megadatott"? Az, hogy megismerjék "Isten országának titkait". Akik Jézushoz közelállók, mert megismerni szeretnék azt a titkot, ami szavai mögött rejtőzik, azoknak közel is kell lenniük Hozzá, és folyamatosan ott is kell lenni mellette, hogy azt a lélegzetet is elkapják, mely Jézusból árad. Milyen nehéz értenünk, megértenünk azt, hogy szüleink mikor miért mit tesznek, milyen indíttatás vezérli őket? Pedig, belőlük létezünk, génjeiket örököltük, és mégis. Így tanít Jézus: "Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát." [Mt 11,29]. Jézus nem titkolja, hogy az, amit tud Isten országáról, amit megtapasztalt, és megélt korábbról, az a tudás ebben a világban teher. Valószínűleg azért, mert már teljesen egyértelművé lett a számára, hogy ebben a világban elvárni az embertől azt, hogy megértse azt a másvilágot, képtelenség, amitől Ő maga is szenved.
Nem tudom ebben a rövidke elmélkedésben átadni azt az érzést, ami felsejlik bennem a két világ közötti nagy eltérésről. De én is csak annak alapján érzékelem, ahogy szemlélem például Pió atya életét, a bilokáció és stigmák, a csodás beavatkozások leírásaiból, ahogy útját állta mások bűnös cselekedeteinek. Hogy mozgástere ebben a világban a lelki embernek mennyire nem egyezik a biológia, fizika, matematika, stb. tudományok törvényeihez. Isten dimenzióiban nem e világ törvényei uralkodnak.
Ebben az értelemben az világosodik meg bennem, hogy Isten országáról, amikor Jézus így beszél: " „Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.” [Lk 17,20-21], akkor ezzel azt kívánja kifejezni, hogy a lelkek társaságában élünk. Ebben az atmoszférában, ebben a légkörben vannak a lelkek is, csak azt a dimenziót mi emberek nem érzékeljük. Illetve néhányunknak adatik meg csupán, hogy a hit és bizalom - remény állapotában a szeretet olyan dimenzióit is megtapasztalhatja, mely e világ szeme elől rejtve van.
Így kell megpróbálnunk megérteni: "Ezt felelte: „Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen. " [Mt 17, 20]
Istenem, köszönöm Neked, hogy megengeded számomra, bűnös ember számára, hogy a szívemmel lássak, érzékeljelek abban az valóságodban melyre engem, és minden embert meghívsz, vársz, és időt, teret adsz számunkra, hogy rákészüljünk, hogy eljuthassunk, és felnőhessünk arra a méltóságra. Nem csodálkozom már azon, hogy ha majd oda elvezetsz engem, a Te Országodba, akkor elképedve, szégyenkezve fogok arról szólni, hogy mit nem értettem meg ebből! Hogy miért tusakodtam, miért álltam értetlenül a kinyilatkoztatásod előtt, és miért vétkeztem annyit. Rólad, a Te teljességedről, add meg nekem, bűnös embernek, hogy hitelesen, érthetően, és elfogadhatóan adhassak számot, hogy Hozzád tudjam vonzani azokat, akiket Te magadhoz ölelni úgy vágyakozol! Ámen
