János szavait hallom

Iz 49,3.5-6 - Így szólt hozzám: „Szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsőülni.” Most pedig így szól az Úr, aki az anyaméhtől fogva szolgájának alkotott engem, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izrael hozzá gyűljön; mert becses vagyok az Úr szemében, és Istenem lett az én erőm; ezt mondta: „Kevés az, hogy szolgám légy, hogy helyreállítsd Jákob törzseit, és Izrael maradékát visszatérítsd; a nemzetek világosságává teszlek, hogy eljusson üdvösségem a föld végéig.”

1Kor 1,1-3 - Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából meghívott apostola, és Szosztenész testvér, Isten korintusi egyházának, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, a meghívott szenteknek, mindazokkal együtt, akik segítségül hívják a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, minden helyen, náluk és nálunk. Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

Jn 1,29-34 - Másnap látta, hogy Jézus közeledik hozzá. Erre így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! Ő az, akiről mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én nem ismertem őt; de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.” János tanúságot tett és azt mondta: „Láttam, hogy a Lélek, mint galamb, leszállt az égből és rajta maradt. Nem ismertem őt, de aki azért küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: „Akire látod a Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.” Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.”

János szavait hallom: "Én nem ismertem őt; de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.”. De, mert tegnap láttam az Utolsó hegycsúcs c. filmet, azt is hallgatom, hogy, „mióta Isten emberré lett, minden, mi emberi, az Istenről szóló üzenet az ember számára!"

Nem állhatunk meg ott, hogy János - keresztelő János - felismeri Jézust, illetve Jézusban az Isten Bárányát, a Megváltót, aki a Krisztus. Hiszen, János sem azért adta életét, mert ismerte Őt, hanem pontosan azért, mert kész volt rá, hogy tudomásunkra adja, hogy számunkra, minden ember számára ki Ő!

Igen, Isten azt kérdezi tőlem, azt a kérdést rögtönözi a számomra, és próbálja a kérdését a teremtés minden pillanatában - pontosabban, a számomra teremtett idő minden pillanatával - eljuttatni hozzám, hogy: „na, figyelj már rám, érted végre, hogy ki Jézus, hogy mit üzenek vele, a Te számodra?"

Mi megöljük Jézust, ahogy keresztelő Jánost, ahogy a prófétákat megölik elődeink, vagy mit kezdünk vele? Forgatjuk, ízlelgetjük, játszadozunk vele, használjuk kedvünkre, üzleti értékké tesszük a magunk számára, vagyis elvilágiasítjuk értékét? Netán, egy vallási szimbólumként távol tartjuk magunktól? Vagy, ahogy az Atya szándéka: követésére szánjuk el magunkat, mellé szegődünk, hogy útra leljünk, fényre leljünk, életre keljünk, hogy Benne és Általa megtaláljuk, megismerjük Isten igazságát? Hogy megérteni sikerüljön mit jelent számunkra ez a szó, hogy szeretet, hogy szent, hogy egyetlen igazság. Vagy az, hogy irgalom, kiengesztelődés, vagy, kegyelem!

Melyek arra szolgálnának, hogy bennünket, engem, felemeljen, elemeljen a földtől, csak azért, hogy eljuthassak arra a szintre, ami a halálon túl van. Igen a fent említett film erről is beszél, hogy elakadunk a halálnál, az attól való félelmünknél, ahelyett, hogy ami utána lehetőségem, arra összpontosítanák! Pedig a hitem, kereszténységem, Krisztus barátsága pontosan arra akarja emberségemet ráirányítani: hogy az ember Isten kegyelméből vétetik, és Isten kegyelmére szándékoltatik lenni. Arra a teljességre, amit e világ képtelen befogadni, de mégis, az ember részére megadatik, hogy annak részesévé lehessen!

Igen, képességem van rá, hogy meghallva, megismerve, felfoghassam, hogy belecsendesülhetek abba az örökségembe, mi most még ígéret. Beleszerethetek, ha ...

Köszönöm Istenem, hogy Jézus Krisztus által, amikor én oly távolra sodródom tőled, Te akkor is közelemben, körülöttem, sőt bennem vagy. Mert nem akarsz elveszíteni, míg esélyét látod annak, hogy igent mondani képes lehetek még Rád, Neked. Megengedőn, hogy kiengesztelődésed szeretetté formálódhasson bennem. Olykor nem értem, mit látsz bennem, miért nem engedsz el. De mikor gyengeségemben, bűnömben egészen magányossá leszek, oly jó, hogy feltűnik, hogy átölelsz, magadhoz szorítasz, hogy merjek a Te szeretetedben szeretni. Jöjj, Szentlélek Úr Isten, taníts, alakíts, formálj, gyúrj át engem az Atya tetszésére! Nem akarok magamban elhervadni, megsemmisülni úgy, hogy életed ne válhasson életté e világ számára! Ámen