2013.12.05.
2013. december 05. írta: Kovász

2013.12.05.

Azzal a meggyőződéssel idézem Jézus imádságos szavait

1185918438_origi.jpgIz 26,1-6 - Azon a napon majd ezt az éneket éneklik Júda földjén: „Erős városunk van nekünk, oltalmul szolgál kőfal és bástya. Nyissátok ki a kapukat, hadd vonuljon be az igaz nemzet, mely megtartja a hűséget! Szándéka szilárd: megőrzöd a békét, a békét, mert benned bízik. Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örök Kőszikla! Mert ledönti a hegyen lakókat, a kérkedő várost megalázza, földig alázza, porba sújtja. Láb tapossa, szegények lába, szűkölködők léptei.

 

Mt 7,21.24-27 - Nem mindenki, aki azt mondja nekem: „Uram, Uram!”, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása.

 

Azzal a meggyőződéssel idézem Jézus imádságos szavait, ahogy Péter szólít meg bennünket: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára.” [1Pt 2,9]

9Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, [...] 11Én nem maradok tovább a világban, de ők a világban maradnak, én meg visszatérek hozzád. Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. [...] 14Átadtam nekik tanításodat, de a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. 15Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. 16Hiszen nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. [...] 21Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. [...] 23én bennük, te bennem, hogy így ők is teljesen eggyé legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél. [...] 25Én igazságos Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek, s ők is felismerték, hogy te küldtél.” [Jn 17, 9-25]

 

De, miért imádkozik értük és értünk Jézus? Csak azért, hogy megmentsen bennünket? Nem csak. Azért is, mert ránk bízta művének folytatását! Ránk bízza a világ megmentésének szeretet művét, amit Ő létesített, kezdett el. Isten bízik bennünk. Minden új élet születése erről a bizalmáról vall. Hiszem, hogy minden kis élet, valami újat akar, képes, és tud számunkra felfedni Isten titkából, gazdagságából. Mosolyogj, örülj! Szeretetben vagy!

 

Tartsd meg őket …
Jn 17,16

 

Feledtest a zord időt,
a fagyot és a ködöt.
Ne vond meg mosolyod a világtól.
Akkor se, ha fájón kell viselned,
mert nem azt kínálja,
mire vágyón éhezel.
Pótold azt vissza, belé, szívesen!
Mikor neked van miből adni;
mert ingyen kapod, bőségesen.
Csak hinned kell,
és akkor viselheted!

 

Amúgy, az sem kétséges, hogy mit akar azzal mondani Jézus, hogy „Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem tartja meg, azt nem ítélem el, mert hiszen nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megváltsam a világot.” [Jn 12, 47]

Hiszen, mi köze ahhoz, akit a gonosz elrabolhat tőle? Istennek semmi köze nincs a gonoszhoz. Így ahhoz az emberhez sincs köze, aki a gonosznak adja magát, és Isten ajánlatát kineveti, semmibe veszi. Vagyis, a szikla helyett a homokra építi házát. Isten komolyan gondolja azt, hogy szabad akaratot adott az embernek. Ebben a szabadságban van az ítéletünk. Bizony, bizony: magunkat ítéljük el azzal, hogy szabadságunkkal élünk, avagy, visszaélünk-e! Isten teljességében szüksége van minden teremtményére, azonban, ha nekem nincs szükségem rá, akkor majd támaszt magának, akár a kövekből is követőket. Isten nagylelkűsége ez is, hogy megengedi, hogy elvesszek, a világba belevesszek, ha én úgy akarom. Jézus a tanításával nem is akar talán mást elérni, mint azt, hogy tudjam, ha vesztek, mit veszthetek! Ezért tanít engem, téged, és akar tanítani minden embert. De minden emberhez csak rajtunk keresztül képes eljutni! Az ítélete azt fogja megítélni, ami az övé. Aki azt mondja Uram, Uram, de megelégszik ennyivel, és többre nem hajlandó Isten igazságáért, szeretetéből, melyet mindenkire kiárassza, akinek szüksége van rá!

Uram, Istenem! Ne engedd, hogy eltévedjek, rossz útra tévedjek, magamat félre vezetve okoskodásaimmal, gyengeségeimmel! Ámen

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eleszto.blog.hu/api/trackback/id/tr975676470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása