Nem kételkedni, de megerősödni hitemben

Róm 4,20-25 - és Isten ígéretével szemben sem kételkedett hitetlenkedéssel, hanem megerősödött hitében, s megadta a tiszteletet Istennek abban a teljes meggyőződésben, hogy van hatalma megtenni, amit ígért. És ezt számították be neki megigazulásul [Ter 15,6]. De nemcsak róla írták meg azt, hogy beszámították neki, hanem rólunk is, akiknek beszámítják, ha hiszünk abban, aki feltámasztotta halottaiból Jézust, a mi Urunkat, aki bűneinkért átadatott, és megigazulásunkért feltámadt.

Lk 12,13-21 - Valaki megszólította a tömegből: „Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Ő azt felelte neki: „Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?” Aztán így szólt hozzájuk: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: „Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.” Majd azt mondta: „Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet!” Isten azonban így szólt hozzá: „Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?” Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.”

Nem kételkedni, de megerősödni hitemben, megadva a tiszteletet Istennek, teljes meggyőződéssel abban, hogy hatalma van fölöttem. Megérteni Isten személyes kommunikációját, amit csak velem akar folytatni, és azt a technikát, ahogy velem akar személyességre lépni. Engednem kell, hogy működjön bennem, mert ha elnyomom azt a hangot, azt az érzékelő-képességemet, ami csak az enyém, akkor farizeussá leszek. Csak azért, hogy azt a „sablont”, amit már az egyházi irodalomból, akár a bibliából ismerek, és magamra akarom érvényesíteni. Vigyázz! Mondja bennem egy hang, ne az eszközökhöz ragaszkodj, ne egzisztenciát akarj frencsájzolni. Te nem erre vagy rendelve, hanem arra, hogy te személyesen az Isten embere legyél. Isten nem sémák közé akar bekorlátozni, hanem pontosan ellenkezőleg: azt szeretné, ha én és az Ő személyességével, magányosságunkban és egyedüliségünkben találnánk egymásra.

Ahogy Isten személyiséget adott nekem, úgy személyiségében – egyedüli – közlésrendszerével akar velem kapcsolatban lenni. Ő képes – talán egyedül Ő képes – hozzám alkalmazkodni, hogy én Hozzá hasonlóvá válhassak, lehessek; és azt a színvilágát hozzam a világba, amit általam akar beleoltani. Ez nem nagyképűség, ez Isten gazdagsága. Aki olyan gazdag személyiség, amilyen gazdag a világ minden egyes ember személyisége által.

Hogy is szól a mai zsoltáros szava, pontosabban Lukács evangéliuma? „Az üdvösség szarvát támasztotta nekünk, Dávidnak, az ő szolgájának házában [Zsolt 18,3; 132,17], amint megmondta szentjeinek ajkával, ősidőktől fogva prófétái által. Megmentett minket ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket [Zsolt 106,10]; hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, az esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy majd megadja nekünk [Zsolt 105,8; 106,45; Lev 26,42], hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban őelőtte életünknek minden napján.” [Lk 1,69-75]

Kik a mi ellenségeink? Azok, akik nem engedik, nem hagyják, hogy személyiségünk érvényre juthasson, azzal, hogy becsapnak, elterelik figyelmünket a személyiségünkről, mely Istennel való azonosságunk. „Istenben való gazdagságunk.” Amire kellene, hogy gondunk legyen. Igen, fel kell építenünk mindegyikünknek a maga magtárát, újra meg újra. De nem olyat, amibe gyűjtögető életet élünk, hanem olyant, amiből Isten általunk való ajándékai áradhatnak velünk, általunk, rajtunk keresztül arra, azokra, akikre Isten kiárasztani akarja. Átviteli közege vagyok Istennek, semmi több. Életem arra való, hogy szóljak, amikor Ő szólni akar; ott, ahol Ő lenni akar; áldjak, ahol Ő áldani akar; cselekvője legyek, ahol cselekedni akar; satöbbi. Szeretete általam érhet el másokat. Vagyis én kell legyek az angyala, szárnyaló, figyelmes, élénk, üde, készséges, könnyed, nyitott, megengedő, és számon kérő is. Bármi, és bármilyen, amilyen éppen akkor és éppen ott, éppen úgy akar Lenni Isten! Az Ő embere lehetek! Isten gazdagsága lehetek! számmal, eszemmel, szívemmel, … testben és lélekben. Lenni akarok Atyám! Mert szereteted éltet. Mert én a Te szeretetedből vagyok! Köszönöm Neked! Ámen