Már teljesülésbe ment üdvösségem

Ef 2,1-10 - Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben éltetek egykor ennek a világnak szokása szerint, a levegőben uralkodó fejedelemnek engedelmeskedve, annak a léleknek, amely most a hitetlenség fiaiban működik. Egykor mi is mindnyájan ezek között éltünk, mikor követtük testünk vágyait, és teljesítettük a test és az érzékek kívánságait. Természetünknél fogva a harag fiai voltunk, akárcsak a többiek. De Isten, aki gazdag az irgalmasságban, igen nagy szeretetéből, mellyel szeretett minket, noha bűneink miatt halottak voltunk, Krisztussal együtt életre keltett - az ő kegyelméből üdvözültetek -, vele együtt feltámasztott, és az égiek közé helyezett el Jézus Krisztus által, hogy megmutassa a jövendő időkben kegyelmének bőséges gazdagságát hozzánk való jóvoltából Krisztus Jézusban. Mert kegyelemből üdvözültetek a hit által. Ez nem tőletek van, hanem Isten ajándéka: nem tettek által, hogy senki se dicsekedjék. Hiszen az ő műve vagyunk, Krisztus Jézusban jótettekre teremtve, amelyeket Isten előre elkészített, hogy bennük éljünk.

Lk 12,13-21 - Valaki megszólította a tömegből: „Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Ő azt felelte neki: „Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?” Aztán így szólt hozzájuk: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: „Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.” Majd azt mondta: „Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet!”„ Isten azonban így szólt hozzá: „Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?” Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.”

Már teljesülésbe ment üdvösségem, ha igaznak látom magamon, amit Pál említ. Ha már élek, de nem a világ szokásai szerint és nem a bűneim súlya alatt!

Mert ahogy Jézus keresztje, úgy a magam keresztje sem agyonnyomni, földbe döngölni akar, hanem felemelni, feltámadásomra eljuttatni. Már ma, már itt, ebben az életben!

„Mert kegyelemből üdvözültetek a hit által.”

Lám, a hitem az, ami a megigazulásra szolgál. A hit képessége az, hogy életemnek más fontosságot tulajdonítsak, mint amit a csupán testi megtapasztalás jelenthet. Bizony, nem elég a hét érzékszerv által szerzett ismeret; a nyolcadik, a hit is szükséges. Hogy mind azt, amit tapasztalok, a hit kegyelmei által lehessek képes a helyes és igaz értékén minősíteni, ami majd befolyásolja minden tapasztalásra a magam reakcióját!

Számomra minden ajándék, „hiszen az Ő műve vagyunk”; vagyok! Önmagam személyisége, de az is, hogy lehetek, hogy ebben a világban, és ez a világ az én számomra.

Bárcsak képesek volnánk, és én magam képes volnék erre mindenkit emlékeztetni! Add meg, segíts meg engem Uram! Ámen