Fényesség lakozzon Benned!

2Kir 11,1-4.9-18.20 - Amikor aztán Atália, Ahaszja anyja, megtudta, hogy a fia meghalt, felkelt s megölette az összes királyi ivadékot. Jósába, Jórám király lánya, Ahaszja nővére, azonban vette Joást, Ahaszja fiát és ellopta a király megölésre szánt fiai közül dajkájával együtt az ágyasházból s elrejtette Atália elől, hogy meg ne öljék. Hat esztendeig aztán magánál rejtegette az Úr házában, miközben Atália uralkodott az országon. A hetedik esztendőben aztán elküldött Jojáda s magához hozatta a századosokat s a vitézeket s bevitte őket magához az Úr templomába és szövetséget kötött velük s megeskette őket az Úr házában. Majd megmutatta nekik a király fiát A századosok egészen úgy is cselekedtek, ahogy Jojáda pap parancsolta nekik: mindegyik maga mellé vette embereit, azokat, akik szombaton szolgálatba léptek, azokkal együtt, akik szombaton a szolgálatból kiléptek s elmentek Jojáda paphoz, az pedig odaadta nekik Dávid király dárdáit s fegyvereit, amelyek az Úr házában voltak. Aztán felálltak, mindenki fegyverrel a kezében, a templom jobb oldalától az oltár és a templom bal oldaláig a király körül. Erre ő kivezette a királyfit, rátette a koronát s a bizonyságot, aztán királlyá tették és felkenték s tapsolva mondták: „Éljen a király.” Amint Atália meghallotta a futkosó nép lármáját, bement a sokasághoz az Úr templomába. Amikor látta, hogy a király az emelvényen áll, amint szokás, mellette énekesek és trombitások s a föld egész népe ujjong és trombitál, megszaggatta ruháit és kiáltotta: „Összeesküvés, összeesküvés!” Erre Jojáda pap parancsolt azoknak a századosoknak, akik a sereg parancsnokai voltak és azt mondta nekik: „Vezessétek ki őt a templom bekerített részéből s aki utána megy, öljétek meg kardotokkal.” Azt mondotta ugyanis a pap: „Ne az Úr templomában öljétek meg.” Erre kezet vetettek rá s kituszkolták azon az úton, amelyen a lovak a palotába járnak s ott megölték. Aztán Jojáda szövetséget szerzett az Úr között meg a király és a nép között, hogy az Úr népe lesznek és a király meg a nép között. Erre bement a föld egész népe Baál templomába s lerontották oltárait s teljesen összetörték képeit, Mattánt, Baál papját pedig megölték az oltár előtt. Aztán a pap őrséget rendelt az Úr házába, Erre a föld egész népe örvendezett s a város nyugodt maradt, pedig Atáliát megölték karddal a király házában.

Mt 6,19-23 - Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol a tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is. A test világossága a szem. Ha tehát a szemed jó, egész tested világos lesz, de ha a szemed rossz, az egész tested sötét lesz. Ha pedig a benned lévő fény sötétség, mekkora lesz akkor a sötétség!

Fényesség lakozzon Benned! Köszönthetnénk így egymást. Arra értve, hogy a lélek világossága uralkodjon bennünk.

A fényt ne a napban keressük, ne is a szemünkkel, de a szemünkkel lássunk, vagy még inkább láttassuk a fényt, ami a lélekből fogantatik meg, és akar a számunkra világosságot nyújtani, hogy meglássuk életünkben a Krisztus által gyújtotta fényt, ami Istentől, Istenből sugárzik felénk. De, hogy belőlünk áradjon a világra.

Tulajdonképpen ez az az e világon túli érték, ami már itt, ebben a világban is értékünkké lehet, és ráadásul olyan értékké, ami mellett eltörpül minden e világban értéket képviselő dolog. Azt mondja Jézus, hogy a gazdagnak nehéz bejutnia a mennyek országába (l.: Mt 19,23). Ami nem azt jelenti, hogy mindene meg van, hanem azt, hogyha mindannak, amije van, olyan értéket tulajdonít, amitől nem látja önmaga valóságát, teremtett voltát, töredékességét, és viszonylagosságát – helyesen. Isten orientáltságon keresztül. Igen, ez a világosság sötétsége, vaksága. Elvakít és érdememnek tartom ajándékaimat, nem látva meg mire kellene, hogy szolgáljon mindaz.

A gyűjtés szenvedélye olyan káros, kóros dolog, mint bármilyen más függőség. azt jelenti, hogy nem vagyok szabad, nem vagyok elérhető Isten számára. Tulajdonképpen, amikor gyermeket nevelünk, őt erre a szabadságra, nyitottságra kellene nevelnünk. De, hogyan lehetünk rá képesek akkor, ha magunk sem vagyunk szabadok és függetlenek e világhoz való ragaszkodásunktól? Nagy talány, de inkább legyen feladat, elsajátítani a kényszertől mentes szabadság érzését, élményét, hogy a fény általunk fényességgé lehessen! Segíts Urunk kegyelmeid által mindegyikünket abban, ami megakadályoz attól, hogy fénylő pontok lehessünk a Te országodban! Ámen