Itt a garancia levelem!

Iz 49,8-15 - Így szól az Úr: „A kegyelem idején meghallgatlak téged, és a szabadulás napján megsegítelek; megőrizlek, s a nép szövetségévé teszlek, hogy helyreállítsd az országot, és kioszd az elpusztított örökséget; hogy azt mondd a foglyoknak: „Jöjjetek ki!”, és azoknak, akik sötétségben vannak: „Lépjetek a napvilágra!” Az utak mellett legelnek majd, és minden kopár dombon lesz legelőjük. Nem éheznek, és nem szomjaznak, nem sújtja őket forróság és nap, mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti őket, és vizek forrásához irányítja őket. Minden hegyemet úttá teszem, és ösvényeim kiemelkednek. Íme, ezek messziről jönnek, és íme, azok északról meg nyugatról, mások pedig Színím földjéről.” Ujjongjatok, egek, és örvendj, te föld, ujjongásban törjetek ki, hegyek! Mert megvigasztalja népét az Úr, és szegényein megkönyörül. Azt mondta Sion: „Elhagyott engem az Úr, és Uram megfeledkezett rólam.” Megfeledkezhetik-e csecsemőjéről az asszony, nem könyörül-e méhe magzatán? Még ha az meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!

Jn 5,17-30 - Jézus azt felelte nekik: „Az én Atyám mindmáig munkálkodik, és én is munkálkodom.” Ezért a zsidók még inkább életére törtek, mivel nemcsak megszegte a szombatot, hanem az Istent is Atyjának mondta, és egyenlővé tette magát az Istennel. Jézus azt felelte nekik: „Bizony, bizony mondom nektek: a Fiú nem tehet magától semmit, hanem csak azt, amit lát, hogy az Atya cselekszik. Mert amiket ő tesz, azokat cselekszi ugyanúgy a Fiú is. Az Atya ugyanis szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit tesz. Ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok. Mert amint az Atya feltámasztja a halottakat és életre kelti, úgy a Fiú is életre kelti, akiket akar. Az Atya nem ítél meg senkit, az ítéletet egészen a Fiúnak adta, hogy mindenki tisztelje a Fiút, mint ahogy tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, az Atyát nem tiszteli, aki őt küldte. Bizony, bizony mondom nektek: aki az én igémet hallgatja, és hisz annak, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem ítéletre jut, hanem átment a halálból az életre. Bizony, bizony mondom nektek: eljön az óra, és már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát, és akik meghallották, élni fognak. Mert amint az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy megadta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában, és hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mivel ő az Emberfia. Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindnyájan, akik a sírokban vannak, meghallják az ő szavát, és előjönnek: akik jót tettek, az élet feltámadására, akik pedig gonoszat tettek, az ítélet feltámadására. Én nem tehetek magamtól semmit. Amint hallok, úgy ítélek, és ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki küldött engem.

Itt a garancia levelem! A biztosításom. „A kegyelem idején meghallgatlak téged, és a szabadulás napján megsegítelek; megőrizlek” … „én akkor sem feledkezem meg rólad!” De, ha fel is merülne bennem, hogy: ’de hát az már olyan régen volt, amikor azt Izajás által megígérte az Isten’. Az Isten mindörökké, minduntalan megújítja szövetségét velem, és minden emberrel személyesen is. Azonban Jézus Krisztusban általánosan is, hogy aki nem hallja meg, vagy nem nyitja ki levelesládáját, mely Istentől személyes üzenetet hordoz számára, az akkor is meghallhassa, tudomást szerezhessen róla: „aki az én igémet hallgatja, és hisz annak, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem ítéletre jut, hanem átment a halálból az életre”. Tulajdonképpen az a mi problémánk, hogy mi, egymást beszéljük le – hagyjuk, hogy a másik elbizonytalanítson -, abban, hogy a levélnek higgyünk. A zsidók, a farizeusok, a hitetlenek, mert többen vannak, vagy csak hangosabbak, nekik hiszünk, és nem az Istennek, az Atyának, és a Fiúnak. Arról már nem is szólok, hagy a Szentléleknek, hiszen ahhoz hitemre van szükségem, amit, ha nem ápolok, és nem gondozok, akkor nincs ereje, ami megvéd a környezetei káros hatásoktól.

Jézus korában, lehet, hogy én is bizonytalan lettem volna, hogy az az ács fia, miket mond. De ma, mikor már kétezer év távlatából lehet rálátásom mind arra, mit Jézus kinyilatkoztatott, már azok erejével, súlyával számolhatok, melyek érvek, de engem formáló, alakító szellemiség is. Nem kell kötődnöm annyira a személyes benyomásokhoz, amelyek az emberi, materiális térbe visszarántani képesek lehetnek, megengedhetem már magamnak, hogy a szabad akaratommal rendelkezzek, függetlenítsem magam a világ hangsúlyától, és a magam hangsúlyaival rendelkezhessek. Van viszonyulásom, és viszonyításom: világlátásom, és túlvilágra kitekintésre lehetőségem. Elhiszem, hogy van rá képességem, mert hiszem, hogy magam nem vagyok csupán anyag, ideig-óráig rezonáló, majd belesemmisülő a lényegtelenbe. Többre vagyok, lehetek érdemes az által, hogy Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtett. Nem egy vagyok a teremtett formák közül, hanem Az egy – Az Ember. Aki nem abban térek el minden teremtménytől, hogy majdnem olyan vagyok mint a majom, de annál több, hanem abban, hogy majdnem olyan vagyok mint Isten, de képes vagyok rá, hogy Vele közösségben legyek egészen! Részévé váltani tud engem! Mert Ő mondja, mert mondhatja, hogy „Én vagyok, aki életet ad a világnak (l.: Jn 6,33) „De ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, aki mellett maga az Atya tett tanúságot.” [Jn 6,27] „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van.” [Jn 6,47] Jézus, olyan dimenziókba vezet, melyekbe magamtól el nem juthatok. Mennyi pénz, értéket áldozunk fel azért életünkben, hogy olyan tájakat láthassunk, olyan tájakon járhassunk, melyek hihetetlenek számunkra, míg ott nem jártunk, csak mert reklámok, ismerősök elmondásai elénk vetítik. Ugyanakkor nem divat, hogy Jézusnak higgyünk, hogy a legnagyobb mi ember javára lehet, az pontosan az, amit Ő ajánl – nem is kínál. Én hinni akarom Uram, hogy számomra nincs más jó, mint a Te igazságod, és nincs nagyobb szükségem, mint a Te szeretetedre! Segíts meg, hogy a világ minden csábításának képes legyek ellenállni, elkerülni, hogy Hozzád ragaszkodni bírjak! Ámen