Bizony, nagy veszély a gazdagság
Jer 17,5-10 - Így szól az Úr: „Átkozott az a férfi, aki emberben bízik és testet tesz támaszává, de az Úrtól eltávozik szíve! Olyan lesz, mint a tamariszk a pusztában: nem látja, ha valami jó jön; kiaszott vidéken lakik a sivatagban, szikes és lakatlan földön. Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és az Úr lesz bizodalma! Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, mely a folyóhoz ereszti gyökereit: nem fél, ha jön a hőség, lombja zöldellni fog; száraz esztendőben sem aggódik, és nem szűnik meg gyümölcsöt teremni. Csalárdabb a szív mindennél, és gyógyíthatatlan; ki ismeri azt? Én, az Úr, kikutatom a szívet, megvizsgálom a veséket, hogy megfizessek kinek-kinek az útja szerint, cselekedeteinek gyümölcse szerint.
Lk 16,19-31 - Volt egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messziről Ábrahámot, és a keblén Lázárt. Ekkor felkiáltott neki: „Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!” Ábrahám ezt felelte neki: „Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.” Erre az így szólt: „Akkor hát arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába, mert öt testvérem van. Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, a gyötrelmek helyére.” Ábrahám ezt válaszolta: „Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!” Az erre így könyörgött: „Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bűnbánatot tartanak.” Erre ő azt felelte: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!”
Bizony, nagy veszély a gazdagság, de már az is, ha mindenem meg van, amire szükséget érzek. A biztonság, bizonyosság lehet arról, hogy Isten szeret, és, hogy Isten szeretetéből vagyok gazdag, sikeres, eredményes. Az lehet, de az a tévedés, ha ezzel beérem, és elveszítem annak józanságát, hogy mire van mind az, amim van.
Mind az „aki szereti életét, az elveszíti, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti az örök életre.” [Jn 12,25], jut eszembe itt. A példában szereplő gazdag embernek még „csak” Mózes és a próféták jutottak, de nekem itt van Jézus, aki bizonyságot tett arról, hogy hogyan kell értenem a szavait. De példaként mondhatok egy másik idézetet is, „Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” [Lk 6,36], … „amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is” [38b]. Jézus bizony számtalan módon megtámogatja azt a módot, hogy hogyan juthatunk el üdvösségünkre.
Hiszem, tudom, és vallom már magam is, hogy „Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és az Úr lesz bizodalma!” És már csak remélem, hiszem, hogy az Úr, egyedül Ő lehet megmentőm, „Én, az Úr, kikutatom a szívet, megvizsgálom a veséket, hogy megfizessek kinek-kinek az útja szerint, cselekedeteinek gyümölcse szerint.” Félem, és törekszem már, hogy fizetségem lehessen Nála öröklétem! „Mennyei Atyánk,/ Te, aki szereteted tüzével árasztottad el Istenes Szt Jánost,/ segíts, hogy az ő példáját követve / tanúságot tehessek szeretetedről./ A mi Urunk Jézus Krisztus által Ámen
