Minden nap!

MTörv 30,15-20 - Nézd, eléd tártam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. Szeresd tehát az Urat, a te Istenedet, járj az ő útjain, tartsd meg parancsait, szertartásait és rendeleteit, akkor élni fogsz. Megsokasít és megáld téged azon a földön, amelyet elfoglalni indulsz. Ha azonban elfordul szíved, és nem engedelmeskedsz, hanem megtévedsz, más isteneket imádsz és szolgálsz, akkor - íme, ma előre megmondom neked - elpusztulsz, és rövid ideig laksz azon a földön, amelynek elfoglalására átkelsz a Jordánon. Tanúul hívom ma az eget és a földet, hogy elétek tártam az életet és a halált, az áldást és az átkot! Válaszd az életet, hogy élj te is, és utódaid is! Szeresd az Urat, a te Istenedet, engedelmeskedj szavának, ragaszkodj hozzá - hisz tőle függ életed és napjaid hosszúsága -, hogy sokáig lakhass azon a földön, amely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja.”

Lk 9,22-25 - „Az Emberfiának sokat kell szenvednie, el kell, hogy vessék a vének, a papi fejedelmek és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia.” Azután mindenkihez szólt: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét minden nap, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti életét énértem, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, önmagát pedig elveszíti, vagy magára nézve kárt vall?

Minden nap! A minden nap terhét viselni; nem másért, csak mert Ő mondta! Többet nem kérdezni, csak cselekedni, alázattal, szeretettel, hűséggel, állhatatosan, de szelíden is. Vagyis, ha már felkínálja Istenünk a választás lehetőségét – mert elénk tárja ma, és minden nap az életet és a halált, a jót és a rosszat – akkor miért választanám a rosszabbat.

De mi az, hogy jó, és mi az, hogy rossz? Mi az élet, és mi a halál? Az élet áldás, a halál az átok! Jézus nyíltan beszél: mit használ, ha az egész világot megnyerem is magamnak, de magam kárára teszem azt. Mert a gazdagság, de a szegénység is ugyan úgy lehet javamra is, vesztemre is. Mindenre nekem kell úgy tekintenem, hogy az, az életet jelentse, áldás legyen számomra.

Ha bármire is azt mondom, hogy ez jó nekem, mert a másik embernél előrébb kerülök általa, az e világ szerinti, csupán anyagi – materiális - értelemben jó. Ám, ha úgy veszem magamra, hogy az Istentől való, ajándék, amivel mások javára lehetek, és Isten dicséretét szolgálhatom vele ebben az életben, akkor az áldást fog jelenteni a számomra. Bennem van a jó, és a rossz is, mi belőlem kijön, az ítél meg engem. Vagyis az irányultságom határoz meg, amire, ha rálépek, nem szabad bizonytalankodnom, hittel kell a jót szándékolnom, hogy jó lehessen. A cselekvés ne legyen sodródó cselekvés, annak irányt kell adnom, határozott álláspontomat kell a cselekvéssel közvetítenem, hogy azzá legyen, ami azzal szándékom volt. Hiszen Isten is csak úgy tud mellém állni, ha tudja hogy mit akarok elérni cselekedetemmel. Ha én sem tudom világosan a cselekvésem célját, és okát, akkor az szándéknélküliség, bizonytalanság, ami Isten áldását is elbizonytalanítja a tettemen.

Az Istenben való lét, jelenlét, ráadásul tudatos jelenlét kell, hogy legyen. Ahol a tudatosságom a hitből fakad, és nem okvetlenül tudásból. Nem biztos, hogy mindent tudok, előre, de hitemmel hiszem, hogy mivé lehet. Ami, ha jó szándék és jó akarat, akkor bizonyára Isten is áldásával kíséri jelenvalóságomat. Ami nem jelenti azt, hogy minden kérdést megold helyettem. Hiszen, akkor hol lesz a kereszt, mit reggel – a feladatok kezdetén – vállamra vettem. Közben soha ne bizonytalanodjak el abban, hogy ez nem az én keresztem. Ha elbizonytalanodom, akkor az azt jelenti, hogy hitemben nem vagyok elég erős, nem imádkoztam meg eléggé azt az elején! De a jó az, hogy ez közben pótolható, Az Istenhez fordulás, a Ráfigyelés mindig időszerű!

Ahogy most is. Uram add meg nekem, hogy egyetlen szó se jöjjön számra, mi nem a Te szavad; egyetlen gondolat se hatoljon be értelmembe, ami nem a Te gondolatod; de egyetlen tettet se vigyek véghez, vagy tervezzek, ami nem a Te tetted! Ámen