„Szerezzetek magatoknak barátokat!”
Róm15,14-21 - Meg vagyok róla győződve, testvéreim, hogy tele vagytok jóindulattal, s bővelkedtek minden tudással, hogy egymást figyelmeztessétek. Helyenként merészebben írtam nektek, hogy egyet-mást emlékezetetekbe idézzek az Istentől kapott kegyelem alapján. Krisztus Jézus szolgájának kell lennem a pogányok között, és Isten evangéliumának szent szolgálatát kell ellátnom, hogy a pogány népek a Szentlélektől megszentelt kedves áldozati ajándékká legyenek. Ezzel tehát dicsekedhetem Jézus Krisztusban Isten előtt. Nem merek ugyanis beszélni, csak arról, amit Krisztus vitt végbe általam szóval és tettel a pogányok megtérítésére, jelek és csodák hatásával és a Szentlélek erejével. Így jártam be az egész vidéket Jeruzsálemtől Illíriáig, és hirdettem Krisztus evangéliumát. De önérzetbeli dolognak tartottam, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus nevét már ismerték, s ne a mások rakta alapra építsek, hanem ahogy írva van: Akiknek nem hirdették, majd meglátják, s megértik majd, akik hírét sem hallották.
Lk 16,1-8 - A tanítványoknak pedig ezt mondta: „Egy gazdag embernek volt egy intézője. Bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. Erre magához hívatta és azt mondta neki: „Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem lehetsz tovább az intézőm!” Az intéző ezt mondta magában: Mitévő leszek, ha uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek a házukba, ha elmozdít az intézőségből. Magához hívta tehát urának minden egyes adósát, és megkérdezte az elsőtől: „Mennyivel tartozol uramnak?” Az így felelt: „Száz korsó olajjal.” Erre azt mondta neki: „Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet!” Azután megkérdezte a másikat: „Hát te mennyivel tartozol?” Az így válaszolt: „Száz véka búzával.” Erre azt mondta neki: „Vedd elő adósleveledet, és írj nyolcvanat!” Az úr megdicsérte a hamis intézőt, hogy okosan cselekedett; mert a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.
„Szerezzetek magatoknak barátokat!” – Így folytatódik az idézett evangéliumi részlet. ’Súlyozzatok’ - mintha így bátorítana Jézus bennünket. Tudnunk kell felismerni mindenkor, hogy mi az érték. Ha meginogni látszik kapcsolatunk Istennel, az Atyával, ne a kiüresített törvényhez ragaszkodjunk feltétlenül, hanem ahhoz, aki a törvénykezés ura. A bölcsesség Istene a mi Urunk, nem a törvénykezésé. A törvény azokért van, akik nem értik a szeretet törvényét, mert szűken mérték nekik az értelmet. Ti, akik a szeretet parancsára vagytok meghívva, tudjátok, hogy „a törvény tökéletes teljesítése a szeretet.” [Róm 13,10]. Ki barátokban bővelkedik, az annak bizonysága, hogy a szeretetben gazdag! Amit Atyánk többre értékel, mint, hogy e világ törvényeivel el tudunk számolni előtte!
Értelmünket kaptuk ajándékul Isten teremtő akaratából azért, hogy megérteni bírjuk a szándékot, mely a szeretet törvényében kapott méltóságot. Nem szabad megengednünk, hogy a szeretet fogalma kiüresedjen, elértéktelenedjen, leminősüljön, csak mert mások érthetetlenek, kevesek a megértéséhez. A magunk kapcsolatának veszélye - Istennel – legyen önzésünkké, melyet, ha jobban, mélyebben megvizsgálunk, bizony nem mondható olyan önzőnek, mely csak magunkért való, hiszen az Isten dicsőségét szolgáló, mert a szeretethez való ragaszkodást jelenti!
Istenem, segíts meg engem, hogy minden értékítéletemben a Veled való egységem, egyességem legyen a mértékadó, legnagyobb értékemmé, mércévé! Ámen
