Jézus kérése, hogy „szenteld meg őket az igazságban”!

ApCsel 20,28-38 - Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra, amely fölé a Szentlélek elöljáróul helyezett titeket, hogy kormányozzátok Isten egyházát, amelyet tulajdon vérén szerzett. Tudom, hogy miután elmegyek, ragadozó farkasok jönnek közétek, és nem fogják kímélni a nyájat. Sőt köztetek is támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy magukkal ragadják a tanítványokat. Őrködjetek azért és tartsátok emlékezetben, hogy három éven át éjjel-nappal könnyek között szüntelenül intettem mindegyikteket. Most pedig Istennek ajánllak titeket, és az ő kegyelme igéjének. Neki van hatalma, hogy gyarapodást és örökséget adjon az összes megszentelt számára. Nem kívántam el senki ezüstjét, aranyát vagy ruháját. Magatok tudjátok, hogy ezek a kezek dolgoztak meg azért, amire szükségem volt nekem és azoknak, akik velem vannak. Mindenben megmutattam nektek, hogy így kell fáradozni, segíteni a gyöngéken, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” Miután ezeket elmondta, letérdelt, és együtt imádkozott mindnyájukkal. Azok pedig mindannyian nagy sírásra fakadtak, és Pál nyakába borulva csókolgatták őt. Az a mondása fájt nekik leginkább, hogy nem fogják többé viszontlátni az arcát. Végül pedig elkísérték őt a hajóra.

Jn 17,11b-19 - Én már nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egy legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megtartottam őket nevedben, akiket nekem adtál. Megőriztem őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy az Írás beteljesedjék. Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Közöltem velük igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, ahogy én sem vagyok a világból. Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. Szenteld meg őket az igazságban. A te igéd igazság. Ahogyan engem a világba küldtél, úgy küldtem őket én is a világba. Értük szentelem magam, hogy ők is meg legyenek szentelve az igazságban.

Jézus kérése, hogy „szenteld meg őket az igazságban”! Ami annyit jelent – XVI Benedek pápa szerint -, hogy egységre jutás az Atyával (A Názáreti Jézus II. kötet), melyet az Atya kezdeményezésére bíz Jézus, nem engedve meg, hogy majd, ha tanítványai eljutnak oda, hogy kérjék az Atyától. Elébük megy, biztosra akarja tudni, hogy képesek lesznek arra, hogy folytassák azt, amit Ő elkezdett. De a megszentelődésnek következményeként említi meg Jézus, a küldetést, melyet majd kioszt a tanítványokra, feltámadása után (l.:. Jn 20,21). Itt még az Atyával egyezteti szándékát, elmondva, hogy Ő egészen értük szenteli magát, értük ajánlja fel szenvedését és halálát. De miért értük? Hogy általuk végbe menjen az, amire parancsot ad Jézus, majd az utolsó szavaival is, mielőtt felment a mennybe: „tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek” [Mt 28,20]. Ez úgy látszik, hogy nagyon fontos Jézus számára, az Ember számára, mit az emberek miatt tart szükségesnek. Ezért megmozgatja az Atya minden erejét is, ezért kéri a Szentlelket is. Hogy majd az egyes karizmák által – a Szentlélek ajándékai által – képesek legyenek tanítványai az igazság szolgálatára.

Jézus, amikor rendelkezik eljövetelének utódlásáról, akkor látszik meg igazán, hogy mennyire komolyan veszi a maga szolgálatát is, küldetését, és mind azt, amit rá bízott az atya. Sokkal többet kell jelentsen számunkra, számomra is, mint amit jelenthet nekem, az embernek. Itt nem magamról van szó, nem az én sorsomról, hanem rajtam keresztül az emberiség sorsáról, a kiválasztottak sorsáról. Az a bűn, ha nem veszem olyan komolyan Krisztust, a tanítását, az Egyházát; Isten e világban és e világért és népéért való kiengesztelődésére törekvését, ahogy az, az emberiségre vonatkozik, mint személyemen keresztül megvalósuló – vagy elmaradó - üdvtörténetet! Én vagyok, vagy legalább is erre vagyok kiválasztott, hogy legyek az, akiben tovább folytatódni akar Krisztus története. Újra kell élnem Krisztust, megint és most, jelenvalóvá tenni Őt, az Atya megszentelő kegyelme által, melyet a Szentlélek ereje táplál bennem.

Itt lenni, jelenbe állva! Atyám, magamra próbálom venni megszentelő kegyelmedet, melyet szent Fiad, Jézus kér számomra Tőled. Ezért elmélyedek a Szentlélek ajándékaiban, hogy felismerjem elsőként azt, hogy mely karizmákat adtál nekem, azért, hogy életemmel szolgálni, dicsőíteni tudjalak. Másodsorban azért, hogy azokban a képességekben megerősödjek, hogy mindjobban megfelelni bírjak tervednek. Mert akarok üdvösségszerző – teremtő jelenlétedben társad lenni, már itt a földön is, majd irgalmadból társultan Nálad! Ámen