Hallak Uram, bárcsak értenélek!
Sir 15,15-20 - adta még ezenfelül parancsait és törvényeit. Ha meg akarod tartani a parancsokat, azok megtartanak téged, ha állandóan gyakorlod a hűséget, amely előtte kedves. Vizet és tüzet helyezett eléd, amelyiket akarod, az után nyújtsd ki kezedet! Élet és halál, jó és rossz van az ember előtt, s azt kapja, ami kedvére van. Mert nagy az Isten bölcsessége, erős a hatalma, és lát mindent szüntelen. Az Úr szemei vannak azokon, akik félik őt, és számon tartja az ember minden cselekedetét.
1Kor 2,6-10 - Bölcsességet pedig a tökéletesek közt hirdetünk, de nem ennek a világnak bölcsességét, sem ennek a világnak pusztulásra ítélt fejedelmeiét; hanem Istennek titokzatos, elrejtett bölcsességét hirdetjük, amelyet Isten öröktől fogva előre elrendelt a mi dicsőségünkre. Ezt senki sem ismerte fel ennek a világnak a fejedelmei közül, mert ha felismerték volna, sohasem feszítették volna keresztre a dicsőség Urát. Hanem amint írva van: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, ami az ember szívébe föl nem hatolt, azt készítette Isten azoknak, akik szeretik őt” [Iz 64,3]. Nekünk azonban kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent kikutat, még az Isten mélységeit is.
Mt 5,17-37 - Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem hogy beteljesítsem. Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy ióta vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában. Mert mondom nektek: ha a ti igazságtok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába. Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: „Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre” [Kiv 20,13]. Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: „Oktalan”, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: „Bolond”, méltó a gyehenna tüzére. Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened: hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj, és ajánld föl adományodat. Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért. Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: „Ne paráználkodj!” [Kiv 20,14] Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már paráználkodott vele a szívében. Ha pedig a jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész testedet a gyehennára vessék. És ha a jobb kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész tested a gyehennára jusson. Azt is mondták: „Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet” [MTörv 24,1]. Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki elbocsátja feleségét -- kivéve a paráznaság esetét --, házasságtörővé teszi, és aki elbocsátott nővel összeházasodik, házasságot tör. Szintén hallottátok, hogy azt mondták a régieknek: „Ne esküdj hamisan, hanem add meg az Úrnak, amire esküdtél!” [Lev 19,12] Én viszont azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Isten trónja, se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya [Iz 66,1], se Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa [Zsolt 48,3]. A fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.
Hallak Uram, bárcsak értenélek! Mi nekem a törvény és parancs? Mikor azt hallom: „a bűn ugyanis többé nem uralkodik rajtatok, mert nem a törvény alá vetve éltek, hanem a kegyelemben.” [Róm 6,14] „Tudjuk azonban, hogy az embert nem a törvény szerinti tettek teszik igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit. Ezért elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hitben váljunk igazzá, nem mert tetteink megfelelnek a törvénynek, hisz a törvény szerinti tettek senkit sem tesznek igazzá.” [Gal 2,16]
„Élet és halál”, „vizet és tüzet”! Tudom, hogy döntésemre vágysz, de felismerni, mi az élet, mi a halál? Aztán, hogy mi éltet, a víz, vagy a tűz? Kedvemre van az élet, melyet Te teszel elém, és én nyújtani próbálom kezem, hogy elérjem, de miért bénít meg kishitűségem, kétkedésem? Kiben és miben kételkedem? Ki a kétség és ki a kishitűség bennem? Ez nem tőled van! A gonosz munkálkodása akar kikezdeni, megbontani a Veled való egységemet, mit nem engedek, nem engedhetek, ezért kérem kegyelmedet, hogy a kísértésben erős legyek! Hangozzon mindig szavad, a próféta álljon elém, és kiáltsa arcomba: „Az Úr szemei vannak azokon, akik félik őt, és számon tartja az ember minden cselekedetét.” Kétségemet csak azért, és csak addig engedem meg magamnak, míg félem, hogy elveszíthetlek! De addig se! Félnem kell igazságodat, hogy annak értésében tiszta maradjon a szívem, és úgy értsem, ahogy a Te szádból hangzik, nekem hangzón, nem értelmezve, nem méregetve. Adj Uram tiszta hallást nekem! A Te „titokzatos, elrejtett bölcsesség” –edre adj nekem értő szívet, érzékeny lelket, mi e világi gondolkodásomtól felszabadít, sőt, önzésem elől kifogja szabadságomat, mit Neked akarok szentelni!
Érinteni akarlak Jézusom, hogy megérints, hogy megérintettségünk, mi a keresztség szentségéből fakad, áradjon szét szétzilált, keresztünk szálkás fájától felsebzett testünkben! Ne fájdalmaink, sérelmeink, hiányaink – önsajnálatunk éltessen, hanem a Te szereteted tisztítson, üresítsen ki a világ, a mi kis világunk megszentelésére, mit vársz tőlünk. Mit számít mi volt addig, ha megértjük, hogy mi lehetne ez után, ha merem magam egészen átadni Neked! Sodorj magaddal Istenem! Ámen
Én Uram, én Istenem, vedd el tőlem mindenem, ami gátol feléd!
Én Uram, én Istenem, add meg nekem mindenem, ami segít feléd!
|: Én Uram, és Istenem, fogadd el az életem, hadd legyek egészen a Tiéd! :|
