„Legeltesd juhaimat!”
ApCsel 25,13b-21 - Néhány nap múlva Agrippa király és Bereniké lejöttek Cézáreába, hogy Fesztuszt üdvözöljék. Mikor már több napja ott időztek, Fesztusz említést tett a királynak Pálról: „Félix itthagyott egy fogoly férfit, akinek dolgában a zsidók főpapjai és vénei hozzám fordultak, amikor Jeruzsálemben voltam, és követelték az elítélését. Azt feleltem nekik: A rómaiaknak nem szokásuk, hogy elítéljenek valakit, amíg a vádlottat nem szembesítették vádlóival, és lehetőséget nem adtak neki az önvédelemre, hogy a bűntettek alól tisztázza magát. Amikor ennek következtében minden késedelem nélkül idegyűltek, másnap az ítélőszékbe ültem, és elővezettettem azt a férfit. A vádlók előálltak, de nem hozakodtak elő semmi olyasmivel, amiből én gonoszat gyanítottam volna, csak holmi vitás kérdéseik voltak ellene a vallásuk dolgában, és valami meghalt Jézust illetően, akiről Pál azt erősítgette, hogy él. Mivel pedig én nem igazodom el az efféle kérdésben, azt mondtam, hogy akar-e felmenni Jeruzsálembe, hogy ezek ott ítélkezzenek felette. Pál azonban fellebbezett, hogy a császár ítélkezzen fölötte, őrizetben tartottam, amíg el nem küldöm a császárhoz.”
Zs 102 - Dávidtól. Áldjad, lelkem, az Urat, s egész bensőm az ő szent nevét. Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el jótéteményeit. Ő megbocsátja minden gonoszságodat, ő meggyógyítja minden betegségedet; Ő megóvja életed a pusztulástól, ő irgalommal és kegyelemmel koronáz meg téged. Ő kielégíti javaival kívánságodat: mint a sasé, visszatér ifjúságod. Igaz dolgokat cselekszik az Úr, és igazságot szolgáltat minden elnyomottnak. Megismertette Mózessel útjait, Izrael fiaival cselekedeteit. Irgalmas és könyörületes az Úr, hosszan tűrő és nagyirgalmú. Nem tartja meg haragját mindenvégig és nem fenyeget örökké. Nem bűneink szerint bánt velünk, és nem fizetett meg nekünk gonoszságainkért. Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy az ő irgalma azok számára, akik őt félik. Amilyen messze van kelet a nyugattól, olyan messzire veti tőlünk gonoszságainkat. Mint ahogy az atya könyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik. Mert ő ismeri létrejöttünket, és megemlékezik arról, hogy porból vagyunk. Olyan az ember élete, mint a fűé: kivirul, mint a mező virága, de ráfúj a szél, és nincs többé, s a helyét sem ismerik. De az Úr kegyelme öröktől fogva és örökké kíséri azokat, akik őt félik, s igazsága azok unokáit, akik megtartják szövetségét, és gondosan teljesítik parancsolatait. Az Úr az égben állította fel trónusát, és királysága mindenen uralkodik. Áldjátok az Urat, angyalai mind, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek szavát, mihelyt parancsának hangját meghalljátok. Áldjátok az Urat, seregei mind, szolgái, akik akaratát megteszitek. Áldjátok az Urat, művei mind, mindenütt, ahol uralkodik. Áldjad lelkem az Urat!
Jn 21,15-19 - Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétert: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Ő azt felelte: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd bárányaimat!” Majd másodszor is megkérdezte: „Simon, János fia, szeretsz-e engem?” Azt felelte: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!” Aztán harmadszor is megkérdezte: „Simon, János fia, szeretsz-e engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: „Szeretsz-e engem?”, és azt felelte: „Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek!” Ekkor így szólt: „Legeltesd juhaimat! Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Ha azonban megöregszel, kiterjeszted kezeidet; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.” Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: „Kövess engem!”
„Legeltesd juhaimat!” – mondja Jézus. Akik Krisztuséi és nem Péteré! Felfogásbéli különbség van a kettő között! És eszembe jutnak Jézus szavai: „akiket Atyám nekem adott”!
Emlékezem a tegnap hallott szavakra, hogy szolgálatra vagyunk rendelve, és e szolgálatunkban akar megnyilvánulni Isten hatalma, a szeretet! ’Nem Isten szab nekünk korlátokat, hanem mi korlátozzuk Őt!’ Sajnos, észre kell vennem magam, hogy mennyire behatárolom én, az Ember, Isten mozgásterét. Azzal, hogy önmagamat nem szorítom korlátok közé, nem vagy engedelmes, megengedő, alázatos, szelíd, türelmes, és nem fékezem indulataimat! Akarnokság, gőg, büszkeség, önteltség, egoizmus, a túlzott jószándék, ezek mind nekünk embereknek azok a tulajdonságaink, melyek túl terjeszkednek rajtunk, és korlátozzák a kegyelem terjeszkedését!
Jézus háromszor kérdez rá Péterre. Nem kerülhetem meg azt a gondolatot, hogy, mindez azok után történik, hogy Jézus megjövendöli Péter háromszor megtagadását, Péter meg is tagadja háromszor Jézust. És Jézus, bár szenvedésében benne áll, mikor Péter tagadása megtörténik, de valószínűleg hallja a kakas hangját, és tudja, szívébe bele mar a tudás, hogy most történik meg az, aminek meg kell történnie ahhoz, hogy Péteren végbe menjen az a változás, mely Pálon akkor történt meg, amikor ledobta a lova, és porba alázta a bátor és gőgös embert ez az eset, abban a tettében, amiről azt hitte, hogy az az Ő dolga.
Meg kell történni mindezek után annak, hogy háromszor adott válaszával Péter bizonyosságot tegyen arról, hogy megtanulta, mit jelent az, hogy szolgálni az Istent, és Jézus Krisztust, aki az Élő Isten Fia!
Mert a világban vagyunk, de nem a világ szolgálatára! Akiket Isten lefoglalt a maga számára, és emberként küld az emberek közé, hogy tanúságot tegyünk Róla!
Előbb hangzik el Jézus szájából a kérdés, hogy bizonyosságot adjunk arról, hogy készek vagyunk az elköteleződésre. Majd utána a megszólítás: „Kövess engem!” Szeretetben elköteleződni Krisztusnak, és a szeretetben követni Krisztust! Vezess Istenem azon az úton, melyet rám szabtál! Ámen
