Jézus nem blöfföl

1Kor 15,1-8 - Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, és amelyben álltok. Általa üdvözülni is fogtok, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek, különben hiába lettetek volna hívőkké. Mert mindenekelőtt azt adtam át nektek, amit én is kaptam: hogy Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint. Megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még élnek, egyesek pedig elszenderültek. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Mindnyájuk után pedig mint félresikerültnek, megjelent nekem is.

Zs 18A - A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Isten dicsőségét beszélik az egek, és keze művét hirdeti az égbolt. Ezt harsogja az egyik nap a másiknak, erre tanítja az egyik éj a másikat. Nem sustorgással, nem dadogással, hogy ne lehetne érteni őket: az egész földre elhat szózatuk, s a földkerekség határaira szavuk. Bennük ütötte fel a napnak sátrát, s az, mint a vőlegény, kilép nászházából, mint a hős, ujjongva indul neki útjának. Az ég egyik szélén kel föl, és útja annak másik széléig jut el, és nincs, aki melege elől elrejthetné magát. Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet. Az Úr félelme tiszta, örökkön-örökké megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, meg a csepegő lépes méznél. Szolgád meg is tartja őket, megtartásuk jutalma bőséges. Ki veszi észre a vétkeket? Tisztíts meg titkos bűneimtől, és a kevélységtől mentsd meg szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor szeplőtelen leszek, s a nagy vétektől tiszta maradok. Hadd legyen kedves előtted szám beszéde, és szívem elmélkedése mindenkor. Uram, én segítőm, én üdvözítőm!

Jn 14,6-14 - Jézus azt felelte neki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam. Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és láttátok őt.” Ekkor Fülöp kérte őt: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!” Jézus így válaszolt neki: „Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: „Mutasd meg nekünk az Atyát”? Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? Az igéket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki bennem lakik, ő cselekszi a tetteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, hát legalább a tetteimért higgyetek. Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek az én nevemben, megteszem azt, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban. Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem azt.

Jézus nem blöfföl, és nem is akar feltétlenül engedelmességet magának. Jézus Isten Igéjének akar érvényt szerezni. És ezt akkor leszek képes így érteni, amikor elhiszem azt, engem személyesen szólít, személyesen hozzám beszél.

Jézus személyében a küldött, és személyemhez a küldött. Ő személyes barátságra törekszik velem, és mindegyikünkkel, akik el hisszük, hogy barátsága számunkra utat mutathat, igazságot hordoz, és életet jelenthet.

Jézus mai szavai nagyon személyesek. Mégsem személyeskedő! Azt mondja, ha szükséged van rám, akkor használj. Ha nincs rám szükséged, akkor engedd, hogy eljussak másokhoz. Ne tartóztass, és ne is állj utamba! Ez elgondolkodtató. Akadályozhatom Isten útját, ha nem fogadom el azt, hogy Ő, hozzám akar szólni! Számomra akar segítség lenni. „Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, szétszór.” [Mt 12,30] Ilyen egyszerű, de ennyire hátborzongató is!

Kijelenthetem én, magamról azt, hogy én Krisztussal vagyok? Őt követem, és engedem számára, hogy a barátságát megossza velem, úgy, hogy én barátja tudjak lenni? Érem egyáltalán azt, hogy Jézus számára mit jelent a barátság?

Képes vagyok, barátjaként kérni tőle, úgy, hogy azt mondhassam, hogy ha a kérésemet teljesíti, akkor azzal nem hozok szégyent rá?

Mennyire élem Pál szavait: „figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, és amelyben álltok. Általa üdvözülni is fogtok, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek, különben hiába lettetek volna hívőkké.”?

Istenem, Te, aki barátságot kínálsz a számomra, segíts tisztelnem, és félnem a Te kegyeidet! Ámen