Izrael királyát keresik a bölcsek

Iz 60,1-6 - Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted! Mert íme, sötétség borítja a földet, és homály a népeket, de fölötted felragyog az Úr, és dicsősége megjelenik fölötted. Nemzetek jönnek majd világosságodhoz, és királyok felragyogó fényedhez. Hordozd körül szemedet, és lásd: mindnyájan összegyűltek, eljöttek hozzád! Fiaid messziről jönnek, és leányaidat ölben hozzák. Akkor meglátod majd, és földerülsz, megdobban és kitágul a szíved; mert rád száll a tenger vagyona, nemzetek gazdagsága jön hozzád. Tevék áradata borít el téged, Mádián és Éfa dromedárjai, mindnyájan Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicső tetteit hirdetik.

Zs 71 - Salamontól. Isten, add át ítéletedet a királynak, igazságodat a király fiának, hogy igazságosan ítélje népedet, és méltányosan szegényeidet. Békét teremjenek a hegyek a népnek, és igazságot a halmok. Szolgáltasson igazságot a nép szegényeinek, nyújtson a szegények fiainak segítséget, s alázza meg az erőszakoskodót. Éljen, amíg a nap és a hold, nemzedékről nemzedékre. Úgy szálljon le, mint az eső a rétre, s mint ahogy az esőcsepp öntözi a földet. Virágozzék napjaiban az igazság és a béke teljessége, amíg a hold el nem múlik. Uralkodjék tengertől tengerig, A folyamtól a földkerekség széléig. Boruljanak le előtte a sivatag lakói s ellenségei nyalják a port. Tarzis királyai és a szigetek hordjanak adományokat, Arábia és Sába királyai ajándékokat hozzanak. A föld minden királya hódoljon előtte, s legyen minden nemzet a szolgája. Mert ő megszabadítja a szegényt, aki hozzá kiált, s a szűkölködőt, akin senki sem segít. Megkönyörül a szegényen és a nincstelenen és megszabadítja a szűkölködőket. Megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól, mert szemében drága az ő vérük. Éljen és legyen része Arábia aranyában, imádkoznak is majd érte mindenkor; Áldják őt minden nap. Bőséggel legyen gabona a földön, s hullámozzék a hegyek tetején, mint a Libanon, olyan legyen termése; A város népe virágozzék mint a rét füve. Áldott legyen neve mindörökre, maradjon meg neve, amíg a nap ragyog; Benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége, dicsérje őt minden nemzet! Áldott legyen az Úr Isten, Izrael Istene, egyedül ő művel csodákat. Áldott legyen az ő fölséges neve örökre, teljék be fölségével az egész világ! Ámen! Ámen!

Ef 3,2-3a.5-6 - Bizonyára hallottátok, hogy Istennek milyen kegyelmi adományában részesültem a ti javatokra, vagyis azt, hogy kinyilatkoztatásból megismertem a titkot, ahogyan már fentebb röviden megírtam. amely más nemzedékek idejében nem volt ismert az emberek fiai előtt, úgy ahogyan most a Lélek által kijelentette szent apostolainak és prófétáinak: azt ugyanis, hogy a pogányok Krisztus Jézusban társörökösök, tagjai az egy testnek, és együtt részesülnek az ígéretben az evangélium által.

Mt 2,1-12 - Amikor Heródes király napjaiban Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek érkeztek Jeruzsálembe, és megkérdezték: ,,Hol van, aki született, a zsidók királya? Mert láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk neki.’’ Amikor Heródes király meghallotta ezt, megrettent, és vele együtt egész Jeruzsálem. Azután összegyűjtötte a nép minden főpapját és írástudóját, és tudakozódott tőlük, hogy hol születhetett a Krisztus. Azok ezt felelték neki: ,,A júdeai Betlehemben, mert így van megírva a próféta által: �,,És te Betlehem, Júda földje, semmiképp sem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között, mert belőled támad majd a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek�''’’ [Mik 5,1-3; 2 Sám 5.2]. Akkor Heródes titokban magához hívta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Azután elküldte őket Betlehembe ezekkel a szavakkal: ,,Menjetek, tudakozódjatok pontosan a gyermek felől, és amikor megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.’’ Azok pedig, miután meghallgatták a királyt, elmentek. És íme, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük haladt, majd odaérkezve megállt a hely fölött, ahol a kisgyermek volt. Mikor a csillagot meglátták, örvendeni kezdtek igen nagy örömmel. Azután bementek a házba. Meglátták a kisgyermeket Máriával, az anyjával, és a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincsesládáikat és adományokat ajánlottak föl neki, aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.

Izrael királyát keresik a bölcsek, mikor a próféta olyan fejedelmet jövendölt, aki pásztora lesz Izrael népének! Vagyis: már a kezdetektől, a világ félrevezeti Isten népét. Félremagyarázza Isten tervét. És barmokként, gondolkodás nélkül, a csürhe megy ez után a világi magyarázat után.

Csak, mert bölcselmek mondják őket. A világ bölcseknek tartja azokat. A prófétánál is bölcsebbnek!

Nem de, itt is kellene használnunk a lelkek megkülönböztetésének elvét!?

Mindenesetre, a napkeleti bölcsekkel kapcsolatban én azokat a megállapításokat tenném, hogy bár róluk azt mondja a hagyomány, hogy pogányok voltak, Isten általuk is tudott olyan tettet véghez  vinni, ami a szándékában állt, és amivel megóvhatta akaratát. De, ettől, a bölcsek nem lettek szentekké! Igen, csodának tartom azt, hogy a bölcsek nem mentek vissza Heródeshez.

A mai nap ünnep a számomra, de azon oknál fogva, ami Jézus keresztsége okán ünnepet kíván:

Ide idézem az evangéliumot: „¹³Akkor Jézus eljött Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy az megkeresztelje őt. ¹⁴De János igyekezett visszatartani: »Nekem van szükségem arra, hogy megkeresztelkedjem általad, és te jössz hozzám?« ¹⁵Jézus azonban ezt válaszolta neki: »Hagyd ezt most, mert így illik teljesítenünk minden igazságosságot.« Akkor engedett neki.¹⁶Miután Jézus megkeresztelkedett, mindjárt feljött a vízből, és íme, az ég megnyílt neki, és látta az Isten Lelkét, mint galambot leereszkedni és rászállni. ¹⁷És íme, egy hang hangzott az égből: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik«.^{(Iz 42,1)}” [Mt 3,13-17]. Jézus, eleget tesz valamilyen parancsnak, de nem a törvénynek. Ugyanis, János, aki előkészíti az Úr útját, és bűnbánatot hirdet, akkor ő arra szólít fel, hogy a zsidóság, aki eltért a törvénytől, éppen ezért tévúton jár, a tévedését lássa be. Vagyis, tartson beismerést, bűnbánatot. Belátásának bizonyságaként vegye magára János keresztségét.

Jézus, amikor eleget tesz János felszólításának, és megkeresztelkedik, akkor azt fejezi ki, hogy emberként önmagát is, eddigi életét, azonosítja a zsidó történelem vétkével. Azaz, addig nem kezdheti meg küldetését Ő sem, míg az addigi életével el nem számol Isten és Ember előtt!

Ami itt történik, annak van nagy jelentősége, melyre, Embernek, míg ember él e földön, emlékeznie kell: erről szól a Mt 3,16-17. A jel, a hang és a megkeresztelt, vagy Felkent együttállása a történelem színpadán kijelenti magát!  Bemutatkozik Isten a világ számára, hogy e három egy.

Ez az, amit ha akarok, ünnepnek is mondhatok. De inkább illik erre az a kifejezés, hogy emlékezem, hogy félem, hogy tisztelettel adózok Neki. Annak az Istennek, Aki minden módot megtalál rá, hogy engem a maga teljességére méltóvá tegyen! Úgy gondolom, hogy ennek a tisztelete, minden mai vallási ünneplés felett álló! Vagyis: úgy tartom, hogy a katolikus vallásosság dogmáinak túlon túli értékelése olyan akadálya az Istenhitnek, amit sürgősen el kell engednie, ha komolyan veszi Krisztustól való küldetését! Nem állhat meg egyetlen dogma sem, mely Isten kinyilatkoztatásának értését akadályozza!

Ez az ünnep nem Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe, nem vízkereszt ünnepe, nem a háromkirályok ünnepe, nem is a csodálatos kánai menyegző ünnepe, hanem Isten kinyilatkoztatásának az ünnepe. Ennél nagyobb ünnepe nem lehet Isten teremtményének! Eddig csak dadogva, zavarodottan kerestük azt, ami számunkra ünnepelhető. Úgy érzem, hogy ezt kereste eddig, minden ünnep kimondásában az ember, és az Egyház. Ezt szerettük volna kifejezni a három fő ünneppel is (Húsvét, Karácsony, Pünkösd), de nem voltunk rá képesek. Mert a Mester számunkra valóban Krisztus, de csak a kinyilatkoztató. Számunkra mégis csak az a lényeg, amit kinyilatkoztatott, és Akihez bennünket el akar vezetni! Isten trónja elé akarunk járulni, és Vele közösségre eljutni!

Köszönöm Istenünk, hogy Te mind a mai napig kinyilatkoztatni kész vagy magadat, az Ember számára! Legyél áldott, általam, és a világ minden teremtménye által! Ámen