A Szentháromságos Istenről tanít bennünket e Nap
Kiv 34,4b-6.8-9 - Vágott tehát két ugyanolyan kőtáblát, mint az előbbiek voltak, aztán felkelt az éjszakából, és fölment a Sínai hegyére, amint az Úr parancsolta neki. A két kőtáblát felvitte magával. Amikor aztán az Úr leszállt a felhőben, Mózes odaállt mellé, és kiáltotta az Úr nevét. Amíg az Úr elvonult előtte, azt mondta: „Uralkodó Úr, irgalmas és kegyes Isten, hosszan tűrő, nagy könyörületességű és hűségű, Ekkor Mózes sietve leborult a földre, meghajtotta magát, és így szólt: „Ha kegyelmet találtam színed előtt, Uram, kérlek, járj velünk! Bár keménynyakú ez a nép, bocsásd meg gonoszságainkat és bűneinket, és fogadj tulajdonoddá minket!”
Dán 3,52-56 - „Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene! Dicséretre méltó, dicsőséges és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott a te dicsőséges szent neved, dicséretre méltó, és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott vagy dicsőséged szent templomában, mindenekfölött dicséretre méltó és mindenekfölött dicsőséges mindörökké! Áldott vagy királyi trónodon, mindenekfölött dicséretes és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott vagy, aki a mélységeket szemléled s a kerubok fölött trónolsz, dicséretre méltó és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott vagy az ég erősségében, dicséretre méltó és dicsőséges mindörökké!
2Kor 13,11-13 - Egyébként, testvérek, örüljetek, legyetek tökéletesek, buzdítsátok egymást, legyetek egyetértők, éljetek békességben, s a szeretet és békesség Istene veletek lesz. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Üdvözölnek titeket a szentek mindnyájan. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!
Jn 3,16-18 - Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítélet alá esett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fia nevében.
A Szentháromságos Istenről tanít bennünket e Nap. Hogy ne csupán részesítsen Isten a maga teljességében, hanem, részesüljünk is Belőle, Benne és Általa! Abban a békességben, abban a szeretetben mely örömünkre akar szolgálni! Azaz: megszentelni akarja a teremtett lényt, az Embert a maga teljességében. Hogy az Ember által legyen megszentelődött a Teremtett Világ. Tehát, Isten közreműködik, és közreműködésébe belevonni kész teremtését, az Embert.
A Szentháromságos Egy Istenről szóló kinyilatkoztatás, tan, arról szól, hogy Isten, Aki a Teremtő, a mindent megtervező, megálmodó, és végrehajtó, önmagából teremti azt, ami van, és ami dicsőségében megdicsőülésre számíthat. De, amihez Gondviselő szeretetével mellé is áll! Ő a Lélek, a Szentlélek, Aki gondoskodik arról, hogy szándéka – Aki és nem ami (!) – szeretet és békesség, öröm és boldogság, megvalósuljon abban a körben, akik hiszik Őt és Benne, hogy eljuthatnak Isten teljességére. Még akkor is, ha mindenben, mi teremtetett, a világ logikája szerint csalódniuk kell, képtelenségnek látszik.
Tudnom kell, és a Szentháromságos Egy Istenbe vetett hitem által hinnem kell, hogy Isten felülmúlni képes minden emberi logikát, képzeletet, azért, hogy szándéka, a kinyilatkoztatás szerint megvalósuljon.
Mi lehet Ember számára más remény, mint az, hogy Van Valaki, Van Valahol, Aki által, és Ahol mindaz teljesülhet, mely belé égetett szándéka szerinti jó, és boldogság utáni vágyakozása!? Akkor is, mindvégig, mikor már minden reménytelennek látszik, értelmetlennek, és kiszámíthatatlannak! Mert én, az Ember véges vagyok, mint teremtmény. De végtelenre képes, mint Isten szándéka! Akit Isten számon tart, és magáénak tart. Ráadásul, én vagyok az, akiért, akinek boldogságáért Ő, az Isten, mindent teremtett! Jónak, szépnek, és reményt adónak. Attól kezdve, hogy lélegzem, hogy van, mit belélegezzek, van, mivel táplálkozzak, és van víz, amit fogyasztva új erőre kaphatok! Nap süt rám, mely melegít, élettel táplál, és táplálja mindazt, mi táplálékommá lehet! Mindez csupán az alapja annak, amire építi mindazt, melyek érzékeléseimet, érzékenységemet kielégíteni képes, akar, és bátorít. Hogy a boldogság utáni vágyamat mindörökre táplálja, megerősítse, és lelkesítse.
Köszönöm Istenem, Aki megtámogatsz, amikor csüggedek, lelkesítesz, mikor csalódok, és utat mutatsz, mikor tévedek! Te mindig ott vagy, ahova érkeznem kell, ahol éppen vagyok, és amit pont most elhibáztam. A múlt, a jelen, és a jövő kezedben, hogy megtarts, és eljuthassak majd színről színre látásodra! Köszönöm! Ámen