Kikhez beszél ma Jézus?
Iz 1,10.16-20 - Halljátok az Úr szavát, Szodoma fejedelmei! Fogjátok fel fületekkel Istenünk tanítását, Gomorra népe! Mosakodjatok meg, tisztítsátok meg magatokat, távolítsátok el gonosz tetteiteket szemem elől! Hagyjatok fel azzal, hogy rosszat cselekedtek, tanuljatok jót tenni! Keressétek a jogot, siessetek segítségére az elnyomottnak, szolgáltassatok igazságot az árvának, védelmezzétek az özvegyet! Jöjjetek, és szálljunk perbe! -- mondja az Úr. -- Ha vétkeitek olyanok is, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; ha vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú. Ha készek vagytok meghallgatni, majd a föld legjavából esztek. Ha azonban vonakodtok és ellenkeztek, kard emészt meg titeket. Bizony, az Úr szája szólt.’’
Zs 49 - Ászáf zsoltára. Szól az Úr, az istenek Istene, és szólítja a földet napkelettől napnyugatig. Felragyog Sionból ékes szépséggel az Isten. Jön íme, Isten, íme, jön a mi Istenünk és nem hallgat: színe előtt emésztő tűz, körülötte hatalmas förgeteg. Szólítja onnan felülről az eget s a földet, hogy népe fölött ítélkezzék: ,,Gyűjtsétek elém szentjeimet, akik az áldozatban szövetségre léptek velem.’’ Igazságát hirdetik az egek, mert Isten tart ítéletet. ,,Halljad én népem, hadd beszéljek, Izrael, hadd tegyek bizonyságot ellened: Én Isten, a te Istened vagyok. Nem áldozataidért perelek veled, hisz égő áldozataid folyton előttem vannak. Nem veszek el házadból fiatal bikákat, sem nyájaidból kecskebakokat. Mert enyém az erdő minden vadja, az állatok ezrei a hegyekben. Ismerem az ég minden madarát, és ami csak mozog a mezőn, az enyém. Ha éheznék, nem kellene neked szólnom, mert enyém a földkereksége, s mindaz, ami betölti. Eszem-e én a bikák húsát, iszom-e én a kecskebakok vérét? Dicséretet mutass be áldozatul Istennek, és teljesítsd fogadalmaidat a Fölségesnek; Hívj segítségül a szorongatás napján: megmentelek, és te dicsérni fogsz engem.’’ A bűnöshöz azonban így szól az Isten: ,,Miért beszélsz te parancsolataimról, s miért veszed szádra szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fegyelmet, és hátad mögé veted szavaimat. Ha tolvajt láttál, vele tartottál, házasságtörőkkel közösködtél. Szád gonoszságot árasztott, és nyelved csalárdságot szőtt. Leültél és testvéred ellen beszéltél, és gáncsot vetettél anyád fia elé. Így cselekedtél, s mivel én hallgattam, azt hitted, hogy olyan vagyok, mint te. Pedig perbeszállok veled és mindezt felhozom ellened. Értsétek meg ezt ti, akik megfeledkeztek Istenről, nehogy védtelenek legyetek, amikor elragadlak titeket! Aki a dicséret áldozatát mutatja be, az tisztel engem, és aki bűntelenül jár az úton, annak mutatom meg Isten üdvösségét.’’
Mt 23,1-12 - Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: ,,Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg -- de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.
Kikhez beszél ma Jézus? A tömeghez és a tanítványaihoz. Mindazokhoz, akik készek rá, hogy meghallgassák, és kövessék tanítását!
Arra tanít bennünket Jézus, hogy mi az, amit meg kell tenni, és mi az, amit nem szabad elhagyni! Neveli Jézus az Isten népét. Azt teszi, ami a dolga. De nem csak mondja, a szerint él is! Én mennyire vagyok erre képes? Ha nem vagyok rá alkalmas, hogy Jézus tanítása szerint éljek, akkor az azt jelenti, hogy még növekednem kell, Krisztusban, hogy teljességemre juthassak. Ha tisztában vagyok magammal, akkor azt is tudom, hogy Isten kegyelmi ajándékai nélkül ez nem sikerülhet nekem.
Pál apostol Timóteushoz így ír: „szítsd fel magadban Isten kegyelmi ajándékát, amely kézrátételem által benned van.” [2Tim 1,6] Először tisztázzuk azt, mit értsünk kegyelmi ajándékainkon? Minap hallottam, hogy a görög fordításban a kegyelmi ajándékok a karizmák szóra utalnak. Vagyis: ismernem kell, meg kell ismernem, melyek azok a karizmáim, jó tulajdonságaim, vagy képességeim, melyekkel Isten szolgálatára lehetek. Majd azokkal a dolgom az, hogy abban fejlődjek; beismerve, felismerve, alkalmazzam, és hasznosítsam, elsősorban azok körében, akik keresik, éhezik, szomjúhozzák és vágyakozzák az Igazságot, Isten békességét. Tehát, tennem nekem kell azért, hogy én beteljesíthessem a világban Istentől rám osztott küldetésemet!
Nem biztos, sőt, valószínű, hogy nem vagyok tökéletes, nem vagyok bűn nélkül való, és nem vagyok mindenre alkalmas, és képes. De az biztos, hogy amire karizmáim vannak, arra szánt engem Isten! Abban jó lehetek, és ezzel meg kell elégednem. De, hogy ezt teljesíteni tudjam, szükségem van a hitre, mely Istennel szövetségemben összekötve segít, hogy a kegyelmeket, mely Isten Szentlelke által kiárad rám, „elkaphassam”, „hasznosíthassam”.
Ez az a hit, ami segít engem abban is, hogy ne kívánjak megkülönböztetést másoktól, és ne is tekintsek senki ember fiát megkülönböztetettnek! Egyaránt kell tisztelnem úgy magamat, mint minden más embert! Mindenkit a maga személyében, mint aki Istentől rendeltetett, és engem kiegészítve, én őt kiegészítve, teljesítsük Isten szándékát! A tanítványok közössége válhat Isten erejévé! Nem az én erőm, hanem az általunk alkotott közösség ereje teheti jelenértékűvé és kézzelfoghatóvá Isten jelenlétét a világban.
Add meg nekünk Istenünk, hogy ebben a szellemben és hitben erősödjünk, és töltekezzünk! Sőt, növekedjünk és gazdagodjunk, hogy általunk is szebb lehessen az a világ, melyet Te megálmodtál, úgy, mint Isten országa! Ámen