Mi kezdődik?

Joel 2,12-18 - „Nos tehát, - mondja az Úr, - térjetek hozzám teljes szívetekből, böjttel, sírással és jajgatással. Szaggassátok meg szíveteket, nem pedig ruhátokat, és térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos ő és irgalmas, türelmes és nagyirgalmú, és szánakozik a bajok felett.” Ki tudja, hátha ismét megtér és elfelejt, s áldást hagy hátra maga után, étel- és italáldozatot az Úr, a ti Istenetek számára? Fújjátok meg a harsonát Sionban, hirdessetek szent böjtöt, rendeljetek el ünnepet, gyűjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet, hívjátok egybe a véneket, gyűjtsétek össze a gyermekeket és a csecsemőket; jöjjön ki hálószobájából a vőlegény, és nászházából a menyasszony. Sírjanak az előcsarnok és az oltár között a papok, az Úr szolgái, és mondják: „Könyörülj, Uram, könyörülj népeden; ne engedd, hogy gyalázzák örökrészedet, és uralkodjanak rajta a nemzetek!” Miért mondanák a népek között: „Hol van az ő Istenük?” Ekkor az Úrban féltő szeretet ébredt országa iránt, és megkegyelmezett népének.

Zs 50 - A karvezetőnek. Dávid zsoltára, amikor Nátán próféta eléje járult, miután ő Batsebával vétkezett. Könyörülj rajtam, Isten, irgalmad szerint, könyörületességed szerint töröld el gonoszságomat! Moss egészen tisztára vétkemtől, bűnömtől tisztíts meg engem! Mert elismerem gonoszságomat, és bűnöm előttem van szüntelen. Ellened vétkeztem, egyedül ellened, s azt cselekedtem, ami előtted gonosz, hogy igaznak bizonyulj beszédedben, és igzságos a te ítéletedben. Íme, gonoszságban fogantattam, és bűnökben fogant engem az én anyám. Íme, te a szív igazságát szereted; bölcsességedet titokban kinyilatkoztattad nekem. Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem és a hónál fehérebb leszek! Add, hogy örömet és vidámságot halljak, hadd ujjongjanak csontjaim, amelyeket összetörtél! Fordítsd el bűneimtől arcodat, töröld el minden gonoszságomat! Tiszta szívet teremts bennem, Isten, s az erős lelket újítsd meg bensőmben! Színed elől ne vess el engem, szent lelkedet ne vond meg tőlem! Add vissza nekem üdvösséged örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem! Hadd tanítsam útjaidra a bűnösöket, hogy hozzád térjenek az istentelenek! Szabadíts meg a vértől, Isten, szabadító Istenem, hogy nyelvem ujjongva hirdesse igazságodat! Uram, nyisd meg ajkamat, hadd hirdesse szám dicséretedet! Hiszen nem kedveled a véres áldozatot, ha égő áldozatot hozok, nem tetszik neked. A töredelmes lélek áldozat Istennek, a töredelmes, alázatos szívet, Isten, nem veted meg. Tégy jót, Uram, jóságodban Sionnal, hogy felépüljenek Jeruzsálem falai. Akkor majd kedvedet leled az igaz áldozatban, ajándékokban, egészen elégő áldozatokban; Akkor majd fiatal bikákat tesznek oltárodra.

2Kor 5,20 - 6,2 - Mi tehát Krisztus követségében járunk, s maga Isten buzdít általunk. Krisztusért kérünk tehát benneteket, engesztelődjetek ki Istennel! Ő azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őáltala. Mint munkatársak pedig intünk titeket, ne vegyétek hiába Isten kegyelmét. Mert ő mondja: „A nekem tetsző időben meghallgatlak, és az üdvösség napján megsegítlek téged” [Iz 49,8]. Íme, most van a kellő idő, íme, most van az üdvösség napja!

Mt 6,1-6.16-18 - Ügyeljetek, hogy igazvoltotokat ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy csodáltassátok magatokat velük, mert így nem lesz jutalmatok Atyátoknál, aki a mennyben van. Amikor tehát adakozol, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsőítsék őket az emberek. Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat. Amikor te alamizsnát adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy a te adományod rejtve maradjon; Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked. Mikor pedig imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és a terek sarkán állva imádkozni, hogy feltűnjenek az embereknek. Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtódat, és így imádkozz Atyádhoz, aki a rejtekben van; akkor Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek bús képűek, mint a képmutatók. Ők ugyanis elváltoztatják az arcukat, hogy böjtölésükkel feltűnjenek az emberek előtt. Bizony, mondom nektek: ők megkapták már jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg a fejedet, az arcodat pedig mosd meg. Ne lássák az emberek, hogy böjtölsz, csak Atyád, aki a rejtekben van; és Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked.

Mi kezdődik? Milyen nap van ma? Nem ez a fontos, hanem az, hogy mindezzel maga az Isten mire akar felszólítani bennünket: „mondja az Úr: térjetek hozzám teljes szívetekből, böjttel, sírással és jajgatással. Szaggassátok meg szíveteket, nem pedig ruhátokat, és térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos ő és irgalmas, türelmes és nagyirgalmú, és szánakozik a bajok felett”! Az Ige ma hangzik el, és múltat akar idézni!

Ugye, hogy megtérésre szólít fel bennünket Isten?! Tehát, szükségét látja Isten az Ember megtérésének! Ez legyen a megtérő ember fohásza Istenéhez: „Könyörülj, Uram, könyörülj népeden; ne engedd, hogy gyalázzák örökrészedet, és uralkodjanak rajta a nemzetek!” – Nekem kell tudnom ezzel a fohásszal fordulni Istenhez, az én Teremtőmhöz. Isten látja a bajt, amit mi nem vagyunk képesek még magunk szemében sem beismerni, hogy mi a vétkünk: „Miért mondanák a népek között: „Hol van az ő Istenük?” Mert bizony, ki hisz nekünk? De, ki hinne nekünk, amikor a hitünk olyan csalóka, hogy még magunkat is képesek vagyunk vele félrevezetni.

Krisztus követségében kéne járnunk, de tévelygünk. Tévelygésünket igazoljuk szüntelen, ahelyett, hogy bűnbánatra bírnánk magunkat! Pál intését miért merjük úgy venni, mintha mi már eleget tettünk volna intésének? Merem én kijelenteni magamról, hogy „Isten igazsága vagyok őáltala”? Leszek olyan kegyetlen – önmagammal -, hogy azt mondjam: bizony, visszaélek, vagy talán sokkalta inkább gőggel és hiúsággal beszélem Isten kegyelmét, Vele igazolva magamat.

Nekem ezért kell böjtöt tartanom, hogy felérjem kegyelmét, és megalázzam önmagam előtte! Be kell láttatnom magammal tévedéseimet, és tévelygésemet, ha valóban Krisztus barátságára szomjazom! És vissza kell térnem oda, ahonnan újra lehet építkezni, Belőle, és Vele. Előbb a kereszt hódolatához, ahol értelmezem, és újra értelmezem a titkot, hogy mit tett, mit kaptam Istentől: „Ő azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őáltala”! Megigazulttá lenni Krisztus által. Belőle kibontakozni, elhagyni tévelygéseim terepét, és új útra találni, ahol Ő jár, és ahol Ő lehet útitársammá!

Mire van Isten végtelen irgalmassága? Erre is Pál apostol adja meg a feleletet: „hogy alkalmassá tegye a szenteket a szolgálat végzésére Krisztus testének felépítése céljából, amíg mindnyájan eljutunk a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, és azzá a tökéletes emberré leszünk, aki megvalósította Krisztus teljességét; hogy ne legyünk már ingatag gyermekek, és ne vessen minket ide-oda a tanítás bármely szélfúvása emberi megtévesztéssel és tévedésbe ejtő álnoksággal. Ellenkezőleg, járjunk az igazság szerint szeretetben, és mindenben nőjünk fel őhozzá, Krisztushoz, aki a fej. Általa az egész test, az összekötő ízek segítségével egybefogva és összetartva, minden egyes rész sajátos tevékenységével gondoskodik saját növekedéséről, hogy felépüljön a szeretetben.” [Ef 4,12-16]

Alkalmassá tenni magam arra, hogy Isten dicsőségében részesülhessek! Ez a böjtnek, az engesztelésnek, a sírásnak és a jajgatásnak – a bűnbánatnak szüksége. Vagyis, nem a Nagyböjt kezdődik, hanem a Nagyböjttel életemnek egy új periódusa, a megtisztulás, a megigazulás, a megtérés újabb életútja! Mert kereszténynek vallom magam! Hívő kereszténnyé lenni, több mint egy közösséghez tartozni. Nem tartozni akarok, hanem Krisztus közösségének építőkövévé akarok lenni! Élni akarok, és az Életről akarok tanúságot tenni! Hogy mások mondhassák el rólam, és rólunk, hogy ezek valóban Keresztények! Ezzel a lelkülettel járulok most a hamvazkodáshoz. Bűnbánatom jeléül – mely vallomás, önismeretemben kitárulkozás -, és a bűntudatomban megélénkülő hitemmel.

Szentháromságos Egy Isten! Általam, bennem és velem Újítsd meg a föld színét! Ámen