Ma már olyan kisebbséget képvisel a kereszténység

2Sám 7,4-5a.12-14a.16 - Íme, azonban még az éjjel szózatot intézett az Úr Nátánhoz, ezekkel a szavakkal: „Eredj, s mondd szolgámnak, Dávidnak: Ezt üzeni az Úr: Hát te házat akarsz építeni nekem lakásul? Amikor ugyanis letelnek napjaid, s aludni térsz atyáidhoz, felemelem utánad ivadékodat, aki ágyékodból származik, s megszilárdítom királyságát. Ő fog házat építeni nevemnek, s én megszilárdítom királysága trónját mindörökre. Atyja leszek neki, s ő fiam lesz nekem: ha valami gonoszat cselekszik, megfenyítem őt az emberek vesszejével, s az emberek fiainak csapásaival. hanem állandó lesz házad és királyságod mindörökké színem előtt, és szilárd lesz trónod mindenkor.”

Zs 88,2-29 - Az Úr kegyelmét örökké éneklem, hűségedet nemzedékről nemzedékre hirdeti szám. Mert ezt mondtad: „Örök időkre épül az irgalom” - hűséged szilárdan áll a mennyekben. - „Szövetségre léptem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak: örökre megszilárdítom utódodat, nemzedékről nemzedékre építem trónodat.” Csodáidat, Uram, magasztalják az egek, és hűségedet az egybegyűlt szentek. Mert ki hasonló az Úrhoz a fellegek közt ki olyan az Isten fiai között, mint Isten? Isten, akit rettegnek a szentek tanácsában, aki nagyobb és félelmetesebb mindazoknál, akik körülötte vannak. Uram, Seregek Istene, ki hasonló hozzád? Hatalmas vagy, Uram, és hűséged övez téged. Te uralkodsz a tenger erején és háborgó hullámait te fékezed meg. Te tapostad el Ráhábot, halálra sebezve, hatalmas karoddal szétszórtad ellenségeidet. Tiéd az ég, és tiéd a föld, te alkottad a föld kerekségét és mindazt, ami rajta van. Te teremtetted északot és délt, nevedben örvendezik a Tábor és a Hermon. Karod hatalmas, kezed erős, jobbod diadalmas. Igazságosság és jog trónod alapja, irgalom és igazság vonulnak előtted. Boldog az a nép, amely tud ünnepelni. Az ilyenek arcod világosságánál járnak, Uram. Nevedben egész nap ujjonganak, s felmagasztalódnak igazságosságodban. Mert te vagy erejük és ékességük és jóságod emeli magasra fejünket. Mert az Úré a pajzsunk, s Izrael Szentjéé a királyunk. Egykor látomásban szóltál szentjeidhez és azt mondtad: „Segítséget nyújtottam egy hősnek, felemeltem népemből egy választottat. Megtaláltam szolgámat, Dávidot, felkentem őt szent olajommal. Vele lesz erős kezem és karom megerősíti őt. Semmit sem tehet vele az ellenség, és nem árthat majd neki a gonoszság fia. Kiirtom előle ellenségeit, és gyűlölőit megfutamítom. Vele lesz hűségem és kegyelmem, és hatalma magasra emelkedik nevemben. Ráteszem kezét a tengerre és jobbját a folyóvizekre. Így szól majd hozzám: „Atyám vagy te, én Istenem, és szabadításom kősziklája!” S én elsőszülöttemmé teszem őt, legfölségesebbé a föld királyai között. Örökre megőrzöm irgalmamat iránta, és szövetségem mindig vele marad.

Róm 4,13.16-18.22 - Azt az ígéretet ugyanis, hogy a világ örököse lesz, Ábrahámnak és utódainak nem a törvény közvetítésével adták, hanem a hitből való megigazulás alapján. Azért hitből, hogy minden kegyelemből legyen, és az ígéret biztos legyen minden utód számára, nemcsak azoknak, akik a törvényből vannak, hanem azoknak is, akik Ábrahám hitéből vannak, aki mindnyájunknak atyja Isten előtt, amint meg van írva: „sok nemzet atyjává rendeltelek” [Ter 17,5]. Ő hitt annak, aki életre kelti a holtakat, és aki nevet ad a nemlétezőknek, hogy létezzenek. Ő reménységgel hitt a remény ellenére, így sok nemzet atyja lett, amint megmondatott neki: „Annyi lesz a te utódod” [Ter 15,5]. És ezt számították be neki megigazulásul [Ter 15,6].

Mt 1,16.18-21.24a - Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, akit Krisztusnak neveznek. Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitudódott, hogy méhében fogant a Szentlélektől. József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta őt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el őt. Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől. József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét.

Ma már olyan kisebbséget képvisel a kereszténység Európában, hogy veszélyeztetett fajnak minősül. Talán azért van ez, amiért elhalványul közöttünk az ígéret: „hogy a világ örököse lesz, Ábrahámnak és utódainak nem a törvény közvetítésével adták, hanem a hitből való megigazulás alapján”. Felénk, ma a törvényt, hát még a hitet, nem veszi körül tisztelet, megbecsülés, nincs értéke. Pedig Jézusnak erre is van felelete: „Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” [Mt 6,20-21]

Pedig Pál nagyon határozottan fogalmazza meg, hogy mi a hit szerepe az életünkben: „Azért hitből, hogy minden kegyelemből legyen, és az ígéret biztos legyen minden utód számára” Elfogadni milyen nehéz, hogy a kegyelem többre visz bennünket, mint a magunk ereje, okoskodása.

A nagy kérdés az, hogy az ember képes lehet-e generációkon átívelően gondolkodni és gondoskodni önmagáról, fajáról! Örökérvényűségünkön azt is érthetjük, és talán kellene is értenünk, hogy felelősségünk van nemzedékekért! Ahogy elődeinknek felelősségük volt értünk, hogy lehetünk, hogy van életközegünk. Ami nem automatizmus, ahogy részünk lehet a teremtésben, úgy felelősségünk van a pusztításért. Minden, amit önérvényesítésünkért pusztítunk magunk körül, azzal pusztítjuk önmagunkat is, és csökkentjük az utódaink szabad mozgásterét is, az élethez való jogukat csorbítjuk!

A felelős gondolkozás nem azt jelenti, hogy saját életszemléletem szerint járok el, és abban következetességet képviselek. A felelősség ott kezdődik, ahol magamra is elfogadom és érvényesítem, alkalmazom az egyetlen igazságot, mely Istennél van, és mely Krisztus által lett kinyilatkoztatássá az emberiség, a világ számára!

Ne hagyd szótlanul Uram, ha mi oly erőszakosan és harsogva ágálunk igazságod ellen, bizonygatva, mi képtelenségünk erőlködése csupán! Jöjj segítségedre, ha látod még összetöpörödött népedet! Ámen