Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet

Szám 11,25-29 - Ekkor leszállt az Úr a felhőben, szólt hozzá és elvett abból a lélekből, amely Mózesen volt, s odaadta a hetven férfinak. Ezek, amikor megnyugodott rajtuk a Lélek, akkor prófétálni kezdtek, máskor azonban nem. Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiket Eldádnak, a másikat Medádnak hívták; ezeken is megnyugodott a Lélek, mert ők is az összeírtak között voltak, csak nem mentek ki a sátorhoz. Amikor ezek prófétálni kezdtek a táborban, elszaladt egy legény, s jelentette Mózesnek: „Eldád és Medád prófétálnak a táborban.” Nyomban azt mondta Józsue, Nún fia, Mózesnek sokak közül kiválasztott szolgája: „Uram, Mózes, tiltsd meg nekik!” Ám ő azt mondta: „Mit féltékenykedsz miattam? Bárcsak az egész nép prófétálna, s az Úr nekik adná Lelkét!”

Jak 5,1-6 - Rajta hát, gazdagok! Sírjatok, jajveszékeljetek a nyomorúságok miatt, amelyek rátok következnek! Gazdagságotok elpusztult, ruháitokat megemésztette a moly. Aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, a rozsdája tanúskodni fog ellenetek, és megemészti testeteket, mint a tűz. Még az utolsó napokban is gyűjtögettetek! Íme, a munkások bére, akik mezőiteket learatták, s amelyet ti megdézsmáltatok, felkiáltott, és az aratók kiáltása eljutott a Seregek Urának fülébe. Lakmároztatok a földön, és bujaságban hizlaltátok szíveteket a leölés napjára! Elítéltétek és megöltétek az igazat, s ő nem állt ellent nektek!

Mk 9,38-43.45.47-48 - Ekkor János azt mondta neki: „Mester! Láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöt űz, de nem követ minket. Megtiltottuk neki.” Jézus azt felelte: „Ne tiltsátok meg neki! Mert senki, aki az én nevemben csodát tesz, nem fog engem egyhamar szidalmazni. Hiszen aki nincs ellenetek, veletek van. Mert aki csak egy pohár vizet ad is nektek inni az én nevemben, azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony, mondom nektek: nem veszíti el jutalmát. Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsik közül, akik hisznek bennem: jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék. Ha a kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt: jobb neked csonkán az életre bemenned, mint két kezeddel együtt a gyehennába jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat téged, vágd le azt; jobb neked sántán az örök életre bemenned, mint ha két lábaddal együtt a gyehenna olthatatlan tüzére vetnek. Ha a szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt; jobb neked fél szemmel az Isten országába bemenned, mintha két szemmel a gyehenna tüzére vetnek, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik [Iz 66,24].

„Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában.” [Mt 10,28] A mai evangélium, mintha Máté ezen soraival összecsengne.

Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában. [Mt 10,28]

Vajon, ha csak félelem van bennem, egy idegennel szemben, akitől a magam és/vagy családom életét féltem, mondjuk arra hivatkozva, hogy vallásom ingerli a vallását, nem elég ez ahhoz, hogy megbotránkoztassak másokat?

Mire van az elhívásom? Milyen életre vagyok rendelve? Ki az én életem ura, akire rá bízom magam? Akit - valljam meg igazul - már oly sokszor megtagadtam, elárultam, megbotránkoztatva másokat, és még nem követelte sem kezemet, sem lábamat, sem nyelvemet, sem szememet, hanem irgalmasságában felemelt, mert elesettségemben innom adott, tévedéseimből kigyógyított, megtörtségemben maga előtt küld, és meg nem szégyenít! Ugyan, életemet kitől szabad féltenem, mintsem lelkemre bízzam magam!?

Sokszor mondjuk azt, hogy az ördög, a gonosz, a sátán így meg úgy! E helyett én úgy gondolom, hogy a rossz és a jó, egyként bennünk van. Ami Isten szándékából a szabadság szelleme az emberben. Ha hiszem, hogy a keresztségben Isten vett lakóhelyet bennem, akkor miért nem fogadom el, hogy kéretlenül akár, de a gonoszság is bennem van, nem kívülem. Könnyű mást okolni, másra fogni azt, amit helytelenítek, amiről azt állítom, hogy nem jó. Pedig, ha mindezt úgy tekintem, hogy a bennem való Jó ágál a rossz ellen, aki épp úgy bennem van, akkor már is sikerül másképpen viszonyulnom hozzá, miközben nem mentem fel magam, hanem elkezdek azzal együtt élni, aki én vagyok. A jó és rossz személyében egy, félve a jót, melyről tudom, hogy jóvátesz, és jóvá akar tenni engem!

Elfogadás, és megengedés – mit vagyok képes elfogadni, mivel vagyok képes azonosulni; mi iránt tudom képessé tenni magam a megengedésre? Ez az életállapot talán az, ami megsegíthet abban, hogy Isten közelségét, Istennel való közösségemet formálja, alakítsa. Meg kell kísérelnem bele élni magam abba a helyzetbe, amikor magamra vettem a keresztséget. Ami nem biztos, hogy egybe esik – és nem is kell, hogy egybe essen - azzal a pillanattal, amikor megkereszteltek! Mi lenne, ha minden reggelt úgy kezdenék, mintha éppen a felkelés pillanatában emelkednék ki az alámerítésből. Felbukkanok, újra levegőt veszek, magamba szívom az éltető szeretetet, magam mögött hagyva, eltávolodva a tegnapi nap kudarcait, bűneit – csak mert ma szeretnék jobb, több lenni, és jobban érteni Istent, Aki bennem a jó, és a jóra valókésztetés. Isten küzd értem, és velem, az én megmentésemre, az én életben maradásomért, akivel Ő örökké együtt akar élni ez után! Uralkodni próbál az Isten, rosszra való hajlandóságom felett, bűneim felett, gyengeségeim felett. Isten nem azért szeret, aki éppen most vagyok, hanem azért szeret, akivé lehetek! Bennem látja azt, amit én nem látok, nem hiszek, és még csak el sem képzelek magamról! Jézus ezért beszél úgy, ahogy beszél a mai evangéliumban! hitet akar adni ahhoz, hogy Isten és én közösségre juthasson!

Mert szeretném látni azt, Aki ekkora szeretettel szeret, engem, a bűnös embert! Vallom, hogy nem a bűntől kell féltenem magam, hanem attól, hogy elveszíthetem Őt, Aki szeret! És ez a vallás, egészen átformálni képes hitemet, életemet, viszonyaimat. Akarom, hagyom, engedem! Legyen! És ebben a szóban, bármit megengedek, Neki. Már nem anyagi létemért töröm magam, hanem a mindeneknek üdvössége foglalkoztat: mit tehetek én, Érte? Ami azonos azzal, hogy "jöjjön el a Te Országod!" Ámen