Nagyon elgondolkodtató, ahogy Jézus lezárja ezt a beszélgetést

Józs 24,1-13 - Aztán Józsue egybegyűjtötte Izrael valamennyi törzsét Szíchembe, összehívatta a véneket, a fejedelmeket, a bírákat s az elöljárókat, s amikor azok odaálltak az Úr elé, így szólt a néphez: „Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: A folyóvízen túl laktak eleinte atyáitok, Táré, Ábrahámnak és Náchornak atyja és más isteneknek szolgáltak. Éppen azért kihoztam atyátokat, Ábrahámot Mezopotámia határaiból, elvittem Kánaán földjére, megsokasítottam ivadékát és adtam neki Izsákot, Izsáknak pedig adtam Jákobot és Ézsaut. Ezek közül Ézsaunak odaadtam Szeír hegyét birtokul, Jákob pedig és fiai lementek Egyiptomba. Aztán elküldtem Mózest és Áront és megvertem Egyiptomot sok jellel és csodával. Majd kihoztalak titeket s atyáitokat Egyiptomból és eljutottatok a tengerhez, s az egyiptomiak harciszekerekkel és lovassággal egészen a Vörös-tengerig űzték atyáitokat. Ekkor Izrael fiai az Úrhoz kiáltottak: s ő sötétséget vetett közétek és az egyiptomiak közé. Rájuk zúdította a tengert, s az elborította őket, a ti szemetek pedig nézte mindazt, amit Egyiptommal cselekedtem. Aztán hosszú ideig a pusztában laktatok. Majd bevittelek titeket az amoriták földjére, akik a Jordánon túl laktak, s amikor azok hadba szálltak ellenetek, kezetekbe adtam őket, s ti elfoglaltátok földjüket, és megöltétek őket. Aztán meg Bálák, Szefor fia, Moáb királya kelt harcra Izraellel és elküldött és elhívatta Bálámot, Beor fiát, hogy átkozzon meg titeket, de én nem akartam őt meghallgatni, sőt ellenkezőleg, megáldattalak vele titeket, s így megszabadítottalak titeket kezéből. Majd átjöttetek a Jordánon, s eljutottatok Jerikóhoz, és ennek a városnak az emberei, az amoriták, a periziták, a kánaániak, a hetiták, a girgasiták, a hivviták meg a jebuziták hadba szálltak ellenetek, de én a kezetekbe adtam őket. Darazsakat küldtem el előttetek, s így vetettem ki helyükből őket, az amoriták két királyát - nem a te kardod és íjad által. Így adtam nektek földet, amelyért nem fáradtatok, s városokat, amelyeket nem építettetek, hogy bennük lakjatok, szőlőket s olajfákat, amelyeket nem ültettetek.

Mt 19,3-12 - Akkor odamentek hozzá a farizeusok, s hogy próbára tegyék, megkérdezték tőle: „El szabad-e az embernek bocsátania a feleségét bármi okból?” Ő ezt felelte: „Nem olvastátok, hogy Aki kezdettől fogva teremtett, férfinak és nőnek alkotta őket?” [Ter 1,27] Aztán így folytatta: „Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy testté lesz [Ter 2,24]. Így már nem ketten vannak, hanem egy test. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza.” Erre azt mondták neki: „Miért parancsolta hát Mózes, hogy válólevelet kell adni [MTörv 24,1] és úgy kell elbocsátani?” Azt válaszolta nekik: „Mózes a ti keményszívűségetek miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeiteket. De ez kezdetben nem így volt. Mondom hát nektek: aki elbocsátja feleségét - hacsak nem paráznaság miatt -, és mást vesz el, házasságot tör.” Tanítványai erre azt mondták neki: „Ha így áll a dolog az ember feleségével, nem érdemes megházasodni.” Ő azt felelte nekik: „Nem mindenki érti meg ezt a dolgot, csak azok, akiknek megadatott. Vannak ugyanis eunuchok, akik anyjuk méhéből így születtek; aztán vannak eunuchok, akiket az emberek tettek ilyenné, és vannak olyan eunuchok is, akik önmagukat férfiatlanították a mennyek országáért. Aki meg tudja érteni, értse meg.”

Nagyon elgondolkodtató, ahogy Jézus lezárja ezt a beszélgetést: „Nem mindenki érti meg ezt a dolgot, csak azok, akiknek megadatott. (…) Aki meg tudja érteni, értse meg.”

Ránk bízza szavainak megértését! Megengedi, hogy értsük; annak, aki tudja és akarja érteni Őt! Ahhoz hogy értsem Jézus szavait, Vele közösségben kell lennem.

Onnan közelítem meg szavainak megértését, hogy mit mondott arról, hogy mi jövetelének a célja, mit tekint feladatának. Jézusnak vannak „azért jöttem” mondásai.

„nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem (a törvényt), hanem hogy beteljesítsem.” [Mt 5,17]

„Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a lányt anyjával és a menyet anyósával” [Mt 10,34-35]

„Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.” [Jn 10,10]

„Azért jöttem a világba, hogy világosság legyek, hogy mindaz, aki hisz bennem, sötétségben ne maradjon. Ha pedig valaki hallja az én igéimet, de nem tartja meg, azt nem ítélem el. Mert nem azért jöttem, hogy a világot elítéljem, hanem hogy megmentsem a világot.” [Jn 12,46-47]

„Arra születtem és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat a szavamra.” [Jn 18,37]

„Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert azért jöttem.” [Mk 1,38]

„Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre; s mennyire szeretném, ha már fellobbanna! Azt gondoljátok talán: azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek: nem, hanem széthúzást.” [Lk 12,49-51]

A törvény beteljesítésén Jézus azt érti, hogy a szeretet váljon a törvény alapjává is. Ami értelmezésében nem beszűkít, nem behatárol, hanem kitágít, bőséget áraszt, abban a körben, amiben az ember személyisége olyan széles perspektívák között valóságos, amilyen bőséges csupán, például, a virág kategórián belüli fajták és alfajok. És akkor még arról nem is tettünk említést, hogy egy virág fajtán belül, hány meg hány szín létezhet. Aki Isten bőkezűségéből merít, és képes meríteni, bizony szembe kerül azokkal, akik szűkkeblűek, akik nem képesek a megbocsátásra, akik nem képesek a nagyvonalúságra, a szeretet pazarló jóságának megélésére, mert maguk sem engedik közel magukhoz a kiengesztelődésre, a megbocsátásra, és a bőkezűségében megbotránkoztatást keltő Istent.

Hogy is mondja Jézus: „ha valaki hallja az én igéimet, de nem tartja meg, azt nem ítélem el. Mert nem azért jöttem, hogy a világot elítéljem, hanem hogy megmentsem”. Nos, ez az Isten nagyvonalúsága, pazarló szeretete, és számunkra érthetetlen kiengesztelődésre készsége. Rá kell ismernünk, hogy Isten bennünket, embereket, nem elszigetelni, nem kiközösítésre, vagy szegregálásra próbál bíztatni, bátorítani. Pontosan ellenkezőleg: utat akar mutatni számunkra, hogy egymásra rátaláljunk, egymással közösségre juthassunk. Lángra akar lobbantani bennünket. A szeretet lángoljon bennünk, amit közénk hajít, pontosan Jézus Krisztus által, aki inkább akar lenni tanúja az Igazságnak, mint tanítója! Életre próbál kelteni, növelni bennünket! Mester Ő, ízig vérig Mestere az Embernek. Mégpedig annak az embernek, akiben Isten ott lakik, és aki azt várja, hogy felismerjem, felfedezzem, felfedjem elsősorban a magam számára, akivel azonosulhatok, akivel azonosságom van, lehet! Én nem apámra, anyámra kell hogy hasonlítsak, hanem Istenre, Aki a Fiúban rejtette el emberségünk minden motívumát, képességét, alkalmasságát és karizmáját. Jézus az ember esszenciája! Így kell Őt hallgatni, érteni, és követni!

Tegyél Lélek képessé rá, hogy követőjévé lehessek, legyek. Hogy bennem megláthassa a világ Isten végtelen közvetlenségét, és közelségét az emberhez! Ámen