Mi ez a hatalom?

ApCsel 2,1-11 - Mikor elérkezett Pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: „Íme, ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket, amelyben születtünk? Mi, pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és a Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók, prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.”

1Kor 12,3b-7.12-13 - Ezért tudtotokra adom, hogy senki, aki Isten Lelke által szól, nem mondja: „Átkozott legyen Jézus!”, és senki sem mondhatja: „Jézus az Úr”, csakis a Szentlélek által. A kegyelmi adományok különfélék ugyan, de a Lélek ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. És az erőmegnyilvánulások is különfélék, de Isten, aki mindezt mindenkiben cselekszi, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Mert amint a test egy, bár sok tagja van, a testnek pedig minden tagja, bár sok, mégis egy test, úgy Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájunkat egy Lélek itatott át.

Jn 20,19-23 - Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: „Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.”

Mi ez a hatalom? Egyáltalán, ez hatalom, vagy kegyelem? Egy biztos a számomra, Jézus szavai azt jelentik ki, hogy a Szentlélek vétele nélkül ne merjen ember a másik felett törvényt hozni. Pál szavai bizony, tovább mélyítik Jézus szavait: "senki, aki Isten Lelke által szól, nem mondja: „Átkozott legyen Jézus!”, és senki sem mondhatja: „Jézus az Úr”, csakis a Szentlélek által". Tehát, nem a hatalom áll Isten felett, hanem Istené az irgalom, melyet Isten, mint magáéból adja az embernek, hogy használjon vele. Isted dicsőségének! Nem másnak. Nem a világi hatalom, az adminisztráció érdekében, vagy a farizeusi lelkület megőrzésére.

A Lélek felismeri a lélekben önmagát, mely Isten szeretetében közös, és éppen ezért összetartozók. Egymáshoz valók.

A lényeges, az ember számára ott van, hogy "Vegyétek". Mert Isten kétségtelenül árasztja, adja nekünk Szentlelkét, de az, hogy vesszük-e, az a kérdés. A vétel márpedig, nem gondolom, hogy egyedül azon múlik, hogy valakit felkentek, vagy sem. Mert nem az számít, hogy mi megy be az emberbe, hanem, hogy mi jön ki, mi árad ki belőle. Én, mit, mire használok?

Én úgy gondolom, hogy a vegyétek, még azon sem múlik, hogy akaratom van-e rá, hogy vegyem. Ez annál sokkal összetettebb kérdés. Talán úgy helyes erről gondolkodni, hogy mit vagyok képes elengedni, vagy cserében odaadni magamból azért, hogy a Szentlélek működése váljon bennem erővé.

Bölcsesség ereje, alázat ereje, szelídség ereje, türelmesség ereje, szeretet ereje, Isten akaratának ereje legyen erőmmé! Ámen