Valami ilyesmit éreztem meg a hétvégén.

Péld 31,10-13.19-20.30-31 - Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja! Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján. Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján. Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát, Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót. Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé. A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel! Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál!

vagy

1Jn 3,14-18 - Mi tudjuk, hogy a halálból átmentünk az életre, mert szeretjük testvéreinket. Aki nem szeret, az a halálban marad. Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos. És jól tudjátok, hogy egy gyilkosnak sincs örök élete, amely megmaradna benne. Abból ismertük meg Isten szeretetét, hogy életét adta értünk, tehát nekünk is életünket kell adnunk testvéreinkért. Aki birtokolja a világ javait, és szűkölködni látja testvérét, de a szívét elzárja előle, hogyan marad meg abban az Isten szeretete? Fiacskáim! Ne szeressünk szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal!

Lk 6,27-38 - Nektek viszont, akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket. Annak, aki arcul üt téged, tartsd oda a másikat is; és attól, aki a felöltődet elveszi, ne tagadd meg a kabátodat sem. Adj mindenkinek, aki kér tőled; és ha valaki elveszi, ami a tiéd, vissza ne kérd. Amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek velük. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. És ha azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek tehát ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek, semmit vissza nem várva; így nagy lesz a ti jutalmatok, és a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő kegyes a hálátlanokhoz és gonoszokhoz. Legyetek tehát irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas! Ne ítéljetek, és titeket sem fognak elítélni. Ne kárhoztassatok senkit, és benneteket sem fognak kárhoztatni. Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni. Adjatok, és adnak majd nektek is: jó és tömött, megrázott és túláradó mértékkel adnak majd az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek.”

Valami ilyesmit éreztem meg a hétvégén. Egy Evangelizációs konferencián vettem részt. Bár pénzbe került, de csak alamizsnába. Hanem amit kaptunk érte! Az előadások, a lelkisége, a hangulata, az ismeret amire szert tehettünk. És miközben ezek az emberek, laikusok és klerikusok egyaránt, azzal foglalatoskodtak, hogy felébresszék bennünk a tüzet, a Szentlélek fujtatójával folyamatosan fújta a parazsat, hogy lángra lobbanjon az, ami parázslik bennünk, kik ott voltunk, kik jelen lehettünk. Mindegyik, püspöktől szolgáig, aki adhatott valamit szeretettel adta, anélkül, hogy bármit is várt volna érte tőlünk. Rá kellett ébrednem, hogy amit Új evangelizáció néven népszerűsíteni próbálunk, az nem más, mint a Lélek dinamizmusa.

De azért abba a hibába sem szabad esni, hogy arra hivatkozással, hogy Isten szeretetére koncentrálok, szem elől tévesztem az embert!

És még egy gondolat erről a hétvégről szerzett tapasztalataimból: az Új evangelizáció gondolata szeretni tanít. mert azt is meghallottam, hogy evangelizálni evangelizálva tanulhatunk meg. Pálnak azt a mondatát, hogy „Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!” [1Kor 9,1] azt is kell, hogy jelentse, hogy az új evangelizáció nem egy fogalom, hanem egy sürgős cselekedet, amibe bele kell vágni, legyek akár világi, akár felkent. Mert aki a keresztség szentségével felkent, az mind felkent arra, hogy prófétáljon. Ahol ez a fogalom a kérügmát jelenti, azt, hogy nekem Jézus kérügmákából, és az apostolok kérügmájából kell kialakítanom a ma kérügmáját. Amit már boldog II. János Pál pápa úgy adott nekünk, úgy foglalta össze, hogy „Az új evangelizáció új a lelkesedésben, új a módszereiben, új a kifejezésmódjában.” (1983.márc. 24.) Az még nem kevésbé bölcs elődje, VI. Pál mondta, hogy „AZ egyház azért létezik, hogy evangelizáljon.” (EN 14). Nekünk esélyünk van arra, hogy szentekké legyünk, mert bennünket szeret az Isten, most, és minden pillanatban, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk bűnösök. Az egyik előadó megdöbbenésünkre megkérdezte, melyikünk akar bejutni az Isten országába? Majd a következő kérdésével azt mondta, 3 személyt vihetünk be magunkkal. Gondoljuk végig, ki az a 3 személy. Többen méltatlankodva beszóltak: csak hármat? A válasz az volt, hogy igen. Majd az előadó így folytatta. Ha megvan a három személy, akkor azért a háromért kezdjünk el most azonnal imádkozni. Hogy megtérjen, és, hogy velünk lehessen ott az Isten országában. Legalább egy évig folyamatosan, minden nap tegyük ezt meg értük. Majd amikor már úgy látjuk, hogy nem volt az imánk hiábavaló, akkor erre szólítsuk fel őket is. Csak így növekedhet a szentek közössége. Hinnünk kell, és a hívőknek a közösségét kell nekünk gondozni. Ez az Isten szeretetének a megélése. Mert ez, a nélkül nem megy!

Nekünk kell az új módszereket megtalálni, és alkalmazni, nem várva, hogy majd valaki megmondja nekünk, hogy mi az. Ha ezt várjuk, akkor az azt mutatja, hogy nincs bennük a hit, Isten dinamizmusa, amiért mi vagyunk felelősek. Isten eszköztára végtelen, mert szeretete végtelen. Hogy abból mit alkalmazok, mit használok, mit veszek ki a magam részére, annak eldöntése az én dolgom. De el kell nekem döntenem.

Istenem, köszönöm ezt a hétvégét! Ámen