Hogy mennyire nincs rejtve az életünk az Úr előtt

Iz 40,25-31 - „Kihez hasonlíthatnátok engem, hogy egyenlő volnék vele?” - mondja a Szent. Emeljétek a magasba szemeteket, és nézzétek: ki teremtette ezeket? Aki előhozza szám szerint seregüket, és mindnyájukat nevén szólítja; nagy ereje és erős hatalma miatt egyikük sem marad el. Miért mondod, Jákob, és miért szólsz így, Izrael: „Rejtve van utam az Úr előtt, és Istenem figyelmét igazságom elkerüli”? Vajon nem tudod? Vagy nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határait teremtette. Nem fárad el, és nem lankad el, bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a fáradtnak, és az erőtlennek megsokasítja erejét. Elfáradhatnak a fiatalok, és ellankadhatnak, s az ifjak is megbotolva eleshetnek; de akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak, és nem fáradnak el.

Mt 11,28-30 - Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű - és nyugalmat találtok lelketeknek [Jer 6,16]. Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.”

Hogy mennyire nincs rejtve az életünk az Úr előtt. Ma hallottam a rorátén atyánk elmélkedését, ami felnyitotta szememet, és örömmel jegyzem le lényegét. Mert egészben képtelen vagyok rá emlékezni.

De ami bevillan, hogy nem az a fontos, hogy minden nap olvassuk a Szentírást, hanem az a fontos, hogy azt meg is éljük, igyekezzünk életünkre váltani. És itt jön e mai picinyke Evangéliumnak a lényege, amit eddig még sosem gondoltam meg így: Kiket is hív Jézus? „Akik fáradtak”, akik „terhet hordoztok”, akik nem szelídek, és akik nem alázatos szívűek. És miért hívja azokat? Hogy nyugalmat találjanak! De az sem mindegy, hogy miben fáradtak meg, miben váltak terhessé azok! Mert Jézus, csak azokon tud segíteni, akik magukra veszik az Ő igáját, szelídségét, alázatosságát! Még az is fontos, hogy Jézus itt nem azt ígéri, hogy elveszi a terhet a vállainkról, hanem, hogy megédesíti azt! A szeretet erejét adja nekünk, hogy ne erőlködjünk az életben, hanem viselni tudjuk méltósággal a szeretet terheit. Bizony ez a teher lehet ajándék, érdem, és javunkra is válhat. Vagyis, nekünk nem a problémákat kell elkerülni, hanem Neki felajánlani, Érte megélni, ha kell elszenvedni is, ahogy tett erre példát Ő maga!

Milyen más látást ad ez az életünknek, hogy lehetünk válságban – amikor Jézus ezt mondta, talán még a válságról az Ember nem is hallott – tévedhetünk, hibázhatunk, amibe belegörnyedhetünk, belefáradhatunk, és még csalódhatunk is, de, ha ezt Jézusnak merjük adni – Hozzá elvinni, Vele megélni, akkor ez érdemünkké válhat, szolgálhat nekünk, ahogy Isten is rabszolgává lett értünk, ahogy megtestesülésében ezt kinyilatkozza számunkra!

Köszönöm Istenem, hogy nekünk adod szavaidat, ránk bízod, belénk oltod, érdemesnek találsz rá bennünket! Segíts, hogy megégessenek szavaid, bennünk egy új életre éledést indítsanak el; képesek legyünk szavaid nyomán minden nap megújulni, míg egészen egészséges lélekké nem válunk! Ámen