Az önvizsgálat – visszacsatolás

Bár 1,15-22 - Ezt mondjátok: Az Úré, a mi Istenünké az igazságosság, a miénk pedig arcunk megszégyenülése, miként azt ez a nap egész Júdán, Jeruzsálem lakóin, királyainkon, főembereinken, papjainkon, prófétáinkon és atyáinkon mutatja. Vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk előtt, nem hittünk neki és nem bíztunk benne; nem engedelmeskedtünk neki, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek arra a szavára, hogy kövessük parancsait, amelyeket nekünk adott. Attól a naptól fogva, amelyen kivezette atyáinkat Egyiptom földjéről, mind a mai napig engedetlenek voltunk az Úr, a mi Istenünk iránt, és eltávoztunk és elfordultunk, hogy ne halljuk szavát. Utol is ért minket az a sok nyomorúság és átok, amelyet az Úr Mózesnek, szolgájának mondott, amikor kivezette atyáinkat Egyiptom földjéről, hogy tejjel-mézzel folyó országot adjon nekünk, - amint azt a mai nap mutatja. Nem hallgattunk az Úr, a mi Istenünk szavára azoknak a prófétáknak megannyi beszéde ellenére sem, akiket ő hozzánk küldött, hanem elmentünk valamennyien gonosz szívünk indulatát követve más isteneket szolgálni, és azt cselekedtük, ami gonosz az Úr, a mi Istenünk szeme előtt.

Lk 10,13-16 - Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a bennetek végbement csodák, már régen zsákban és hamuban ülve tartottak volna bűnbánatot. De Tírusznak és Szidonnak könnyebb lesz a sorsa az ítéleten, mint nektek. És te, Kafarnaum! Ugye az égig emelkedtél? Az alvilágba süllyedsz! [Iz 14,13.15] Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött.”

Az önvizsgálat – visszacsatolás, ami nélkül önmagunk kontrolját veszítjük el, ami a valóságunkat meghamisítja. Ha ezt nem veszem tudomásul, akkor bizony úgy fest, hogy visszaélek ajándékba kapott szabadságommal. Ha szigorú merek lenni magammal, akkor azt is kimondhatom – ebben az esetben, hogy - méltatlanná válok szabadságomra, sőt eladom a pillanat öröméért azt, így lesz rám érvényes Jézus példabeszédének szava: „A magad szájából ítéllek meg …” [Lk 19,22], vagy: „Van annak bírája, aki elvet és nem fogadja el szavaimat: a tőlem hirdetett tanítás ítéli majd el az utolsó napon.” [Jn 12,48].

Elfogadni Pál szavát intésnek, alázat: „Testvérek, a meghívásotok szabadságra szól, csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak.” [Gal 5,13]. Ami bölcsességet ajándékoz. „Ne engedjétek tehát ócsárolni szabadságotokat.” [Róm 14,16]. Ahol „az Úr Lelke, ott a szabadság.” [2Kor 3,17].

Uram, Istenem, bátoríts engem, hogy szabadságomban megmaradni bírjak, és el ne tékozoljam! Ámen