Újra két testvér
Zak 8,20-23 - Így szól a Seregek Ura: Még majd eljönnek a népek, számos város lakói! Elmennek majd egymáshoz a lakosok és mondják: „Menjünk, esedezzünk az Úr előtt és keressük a Seregek Urát, hadd menjek én is!” És eljön számos nép és sok nemzet, hogy keresse a Seregek Urát Jeruzsálemben, és esedezzék az Úr előtt. Így szól a Seregek Ura: Azokban a napokban mindenféle nyelvű nemzetből tíz ember is megragadja és megfogja egy zsidó ember köntösének szélét, és mondja: Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Úr!”
Lk 9,51-56 - Történt pedig, hogy amikor közeledtek felvételének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt, akik el is indultak, és a szamaritánusok egyik helységébe érkeztek, hogy szállást készítsenek neki. Azok azonban nem fogadták be, mert Jeruzsálembe szándékozott menni. Ennek láttára tanítványai, Jakab és János ezt mondták: „Uram! Akarod-e, hogy kérjük, szálljon le tűz az égből, és eméssze meg őket?” De ő hozzájuk fordulva megfeddte őket, és elmentek egy másik faluba.
Újra két testvér, ahogy a minap Jézus példabeszédében is volt. Bár személyükben valószínűleg nem azonosak. Jézus nem róluk beszélt ott. De Márknál olvasunk róluk, amikor kérik, hogy had legyenek ők ketten – Zebedeus fiai (l.: Mk 10, 35-45) – Jézus dicsőségében az első helyeken. Most pedig, valami olyan dolgot akarnak hatalmukkal elintézni, ami érdemszerző lehetne számukra, igaz, hogy büntetésre akarják a hatalmukat használni. Jézus megfedi őket. Talán emlékeztette őket, hogy hatalmat adott ugyan nekik, hogy hatalmuk lehessen „a gonosz lelkek fölött és a betegségek gyógyítására” [Lk 9,1], ám nem arra, hogy e hatalommal büntessenek. „Még most sem értitek? Nem fogjátok fel? Még mindig érzéketlen a szívetek? Van szemetek és nem láttok, van fületek és nem hallotok?” [Mk 8,17-18] A szeretet hatalma nem erről szól! Nem kiközösít, nem elválaszt, de megbocsát, elnéző, esélyt teremtő arra, hogy meg tanuljunk szeretni, ami ad, és nem elvesz. „Nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megváltsam a világot.” [Jn 12,47] „Tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” [Mt 9,13]
Talán nem értem, de érezni már érzem, hogy mit jelent. Ami csak remélem, hogy azt jelenti, hogy van még mit megértsek, amiért még időt szán nekem Isten, hogy felfedjem az igazságát, megértsem a dolgok lényegét. Szeretetből tenni bármit is, hogy ne félelem legyen az Isten szeretetének oka, hanem a megajándékozottság. Nem elvárásokat akar megfogalmazni Jézus, hanem világot gyújtani ott, ahol sötétség van, lehetőséget teremteni arra, hogy üdvösségünkre rátaláljunk. Felemelni próbál Jézus a tettei és szavai nyomán, nem megalázni, és Istentől eltávolítani. Ha eddig így gondoltam, akkor most már lássam be, hogy tévedtem, a magam gondolatai nem az Isten gondolatai, de lehetőségem van még arra, hogy magamévá tegyem Isten gondolatait, ami a magam hasznára válhat.
Isten bölcsessége nem emberi okoskodás. Istenem nyiss teret számomra, a szív jóságának megértésére bírjál engem, hogy szeretni bírjam azt, hogy ennyire szeretsz; hogy ne legyek elutasító, hanem elfogadóvá válni bírjak Veled! Ámen
