Megnyugvásra találok, ha hitem van Istenben
ApCsel 13,26-33 - Férfiak, testvérek! Ábrahám nemzetének fiai és a köztetek lévő istenfélők! Ennek az üdvösségnek az igéje hozzánk küldetett. Mert Jeruzsálem lakói és a vezetőik nem ismerték el őt, hanem ítélkezésükkel beteljesítették a próféták szavait is, amelyeket minden szombaton felolvasnak. Mert bár nem találtak benne semmi okot sem a halálra, a kivégzését kívánták Pilátustól. Miután mindent végrehajtottak, ami meg volt írva róla, levették őt a fáról, és sírba helyezték. De Isten feltámasztotta őt halottaiból, és több napon át megjelent azoknak, akik vele együtt jöttek fel Galileából Jeruzsálembe. Ezek tanúságot tesznek róla a mai napig a nép előtt. Mi is az atyáknak tett ígéretet hirdetjük nektek, mert azt Isten nekünk, az ő fiainak teljesítette, amikor föltámasztotta Jézust, amint meg is van írva a második zsoltárban: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged” [Zsolt 2,7].
Jn 14,1-6 - Ne nyugtalankodjék szívetek. Higgyetek Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek.' Tamás erre azt mondta neki: „Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?' Jézus azt felelte neki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam.
Megnyugvásra találok, ha hitem van Istenben, Jézus Krisztus által! Aki által juthatunk el az Atyához! Aki utat mutat a kinyilatkoztatás, a hűség és elkötelezett szavain és tettein keresztül!
Bár felmernénk fogni, hogy emberségében Jézus ugyan úgy ki volt téve a kísértéseknek, mint ahogy mi is, mégis ellen tudott állni, mert teljesen alávetette magát Isten akaratának. Mindennek ellenére velünk Ő mégis milyen elnéző, megértő. Valamit tud, amit mi nem: szeretni! Ahogy arról Szent Pál elmélkedik a szeretet himnuszban.
Én csak vágyakozom rá, hogy hasonulni bírjak ahhoz a kritériumhoz. És csak reménykedem bene, hogy talán, néha valamit sikerül abból megvalósítanom. Már boldog vagyok, ha a szeretetből valakinek, talán csak egynek, vagy legalább egynek valamit sejtetni bírok abból, ahogy engem szeret Isten, és Benne Jézus, Aki emberként is képes rá, hogy engem is, ahogy téged és mindenkit ki volt, van és létezhet – akár ismerlek, akár nem – de szeressen. Mert nem csak múltjában létező az Ő embersége, hanem az elküldött Lélekben is egészen Istenként, de emberként is szeret. Visszavonhatatlanul, megmásíthatatlanul, ráadásul feltétel nélkül; annyira, hogy hűtlenségem, árulásom sem rendíti meg szeretetében! Ami képtelenség és érthetetlenség számomra! Felfoghatatlan élmény, melyet próbálok emészteni, és egy élet kevés ahhoz, hogy egészen életemként legyek képes megélni!
Mégis, add meg nekem Istenem, hogy amennyire képességem megengedi – a Te teremtői akaratodból – felfogni, megélni legyek hajlandó és méltatlanul is merész, bírni a titkot, melyet nekem ajándékozol, hogy üdvözülhessek, és általad üdvömmé lehessen, de úgy, hogy arra az üdvösségre elvezetni bírjak másokat is, a Te szeretetedbe beavatva Őket is! Ámen
