Az én igém, mely számból kijön

Iz 55,10-11 - Mert amint lehull az eső és a hó az égből, és nem tér oda vissza, hanem megitatja a földet, termékennyé és gyümölcsözővé teszi, magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, úgy lesz az én igém is, mely számból kijön: nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem megteszi, amit akarok, és véghezviszi, amiért küldtem.

Mt 6,7-15 - Az imádságban pedig ne fecsegjetek, mint a pogányok, akik úgy gondolják, hogy a bőbeszédűségükért nyernek meghallgatást. Ne hasonlítsatok tehát hozzájuk; mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek őt. Ezért ti így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg a Gonosztól. Mert ha megbocsátjátok az embereknek botlásaikat, nektek is meg fog bocsátani mennyei Atyátok. De ha nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem fogja megbocsátani nektek a ti botlásaitokat.

Az én igém, mely számból kijön: nem tér vissza hozzám eredménytelenül! Prófétája által szól így az Úr! Fecsegő imádság helyett ajánl szűkszavú imát Jézus. Talán, mert az ima lényegére akar tanítani. Az imádság lényege a kérés, ami azon túl kapcsolat Istennel, az ne imádság legyen, hanem imádás.

De Jézus ajánlott imádságában van egy sokakat botránkoztató kérés: „ne vígy minket kísértésbe”. Amiről XVI. Benedek pápa így gondolkodik: Meg kell tanulnunk különbséget tenni a próbatétel és a kísértés között, mert az embernek szüksége van a próbatételre, ahhoz, hogy éretté váljon, „hogy a felületes jámborságból valóban egyre inkább eltaláljon az Isten akaratából való mély eggyé váláshoz.” Ki kell tudnunk mondani: „hogy próbatételre van szükségem ahhoz, hogy lényem tiszta legyen.” Ha Isten úgy rendeli, hogy pont azokra a próbatételekre van szükségem, akkor kérem őt – ebben a fohászban -, hogy legyen tekintettel az én erőim korlátaira! „Ne feltételezz túl sokat rólam!” Nehogy a megpróbáltatásaim nekem kísértéseimmé legyenek. Ezért kérlek, „légy védelmező kezeiddel a közelben, ha a próba túl kemény lesz számomra!” (l.: A Názáreti Jézus c. könyvéből idézve)

De még az imádásnál had időzzünk el egy kicsit, mert az imádság is lehet imádás, ha megfogadjuk Jézusnak, Jánosnál elhangzó szavait: „Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.” [Jn 4,24] Bizony az imádságunk is kell, hogy a lélekből fakadjon, és igazságból foganjon, melyet hitünk érlel. Hogy Jézustól származó szavaink ne térjenek vissza az égbe eredménytelenül!

Istenem, Te tölts el lélekkel, hogy imádságom, és imádatom, igaz, őszinte és mindig Téged dicsőítő lehessen! Ámen