Ez így van ma is.

2Sám 5,1-7.10 - Elment erre Izrael valamennyi törzse Dávidhoz Hebronba, hogy mondja: „Íme, mi a te csontod, s a te húsod vagyunk. Tegnap is, tegnapelőtt is, amikor Saul volt a királyunk, te vezetted ki és be Izraelt, s az Úr azt mondta neked: „Te legeltesd népemet, Izraelt, s te légy Izrael fejedelme.” Elmentek tehát Izrael vénei a királyhoz Hebronba, s Dávid király szövetséget kötött velük Hebronban az Úr előtt, ők pedig felkenték Dávidot Izrael királyává. Harminc esztendős volt Dávid, amikor uralkodni kezdett, és negyven esztendeig uralkodott. Hebronban, Júda felett, hét esztendeig és hat hónapig uralkodott, Jeruzsálemben pedig, egész Izrael és Júda felett, harminchárom esztendeig uralkodott. Felvonult ugyanis a király s mindazok az emberek, akik vele voltak, Jeruzsálembe, a jebuziták, azon föld lakói ellen. Erre azok azt üzenték Dávidnak: „Ide ugyan be nem jutsz, hacsak el nem távolítod a vakokat és sántákat, akik azt mondják: „Ide ugyan be nem jut Dávid.” Dávid mindazonáltal bevette Sion várát, azaz a Dávid-várost. és mindinkább gyarapodott és növekedett, mert az Úr, a Seregek Istene vele volt.

Mk 3,22-30 - Az írástudók, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub szállta meg, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. Ekkor összehívta őket, és példabeszédekben ezt mondta nekik: „Hogyan űzheti ki a sátán a sátánt? Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat fenn. És ha egy ház meghasonlik önmagával, az a ház nem állhat fenn. Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlott, nem maradhat fenn, hanem vége van. Senki nem mehet be az erősnek a házába és nem ragadhatja el a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőst, csak akkor tudja kirabolni a házát. Bizony, mondom nektek, hogy minden vétket és káromlást, amellyel káromkodnak, megbocsátanak az emberek fiainak; de aki a Szentlélek ellen káromkodik, az nem nyer bocsánatot soha, hanem örök vétek fogja terhelni.” Mert azt mondták: „Tisztátalan lélek van benne.”

Ez így van ma is. Különösen, ha valaki a nagyvárosból jön, úgy gondolja magáról, hogy joga van rá, hogy okosabb legyen a másiknál. Ítélkezésre, törvénykezésre feljogosítja őt az, hogy munkahelye a minisztérium – például. Ugyanígy vagyunk azzal is, hogy a vallásos ember nem tud mit kezdeni a karizmatikussal. Talán, mert önmaga is szeretne karizmatikussá lenni, de pontosan saját korlátai akadályozzák meg ebben. Jogokat formálunk abból, hogy valamit tudunk, ám szívünkig a tudás nem jutott el, így a szeretet nem volt képes a tudásunkat megrostálni. Pedig életünk minden szegmensében a szeretetnek kellene az uralkodó erővé válnia.

Éppen ezért az ész embere számára az ösztönös stratégia, Zrínyi szavaival élve: „legjobb védekezés a támadás”. Szegény ördög az ilyen lélek. De, meg kell vallanom, bennem is ismerős ez a féltékenység. Emberi gyengeség, ami ránk, emberekre, jellemző. De ez ellen lehet és kell is szorgoskodni. És pontosan Krisztus szeretete az, ami segítségünkre lehet, hogy igyekezzünk az emberi gyengeségeink fölé emelkedni.

Az Istennel való személyes kapcsolat lényege pontosan az, hogy szelídséggel, alázattal képes lehetek felülkerekedni emberi együgyűségemen. Aminek lényege az, hogy elfogadom azt, hogy ilyen vagyok. Amikor képessé lettem magamról diagnózist felállítani, akkor lehetek képes az ellen bármit is tenni. Ez önmagamban képtelenség. Ehhez kell az Isteni szeretet, amely láttatni engedi magamat kívülről, és akihez képessé válhatok közeledni elfogadó szeretettel.

Nagyon fontos éppen ezért a jó szó, az áldás képessége. Amikor nem mondok rosszat se magamról, se másról, még önvédelemből sem. Sokkalta inkább a jóra irányítom önmagam figyelmét, amire képessé akarok válni. Ugyanígy testvéremet sem bírálattal alázom meg, hanem a jóra teszem alkalmassá azzal, hogy bizalmat szavazok neki, megengedve, hogy, ha képes a jót tenni, akkor tehesse. Majd tetteiben Isten dicséretére teszem képessé magam.

Józanságomban erősíts meg engem Istenem, mennyei Atyám, szent angyalaid által! Ámen