Jézus, az Atyától való igényességében

Joel 4,12-21 - Keljenek fel, jöjjenek fel a nemzetek Jozafát völgyébe, mert ott ülök ítéletet körös-körül minden nemzet felett. Eresszétek neki a sarlót, mert megérett a vetés; jöjjetek, jöjjetek taposni, mert tele van a sajtó, túláradnak a sajtók, mivel megsokasodott az ő gonoszságuk. Népek népek után jelennek meg a Döntés völgyében, mert közel van az Úr napja a Döntés völgyében! Nap és hold elsötétednek, és a csillagok visszatartják fényüket. És bömböl az Úr Sionról, és hallatja szavát Jeruzsálemből; és megrendül az ég és a föld, de népének menedék az Úr, és Izrael fiainak erősség. Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki szent hegyemen, a Sionon lakom; és Jeruzsálem szent lesz, és idegenek nem vonulnak át többé rajta. És azon a napon a hegyek édes musttól csepegnek, s a halmokon tej folyik. Júda minden patakjában víz ömlik, forrás fakad az Úr házából, és megöntözi a Tövisek völgyét. Egyiptom pusztasággá lesz, és Edom kietlen sivataggá, mert gonoszságot cselekedtek Júda fiai ellen, és ártatlan vért ontottak földjükön. De lakott lesz majd Júda mindörökké, és Jeruzsálem nemzedékről-nemzedékre. Megbosszulom vérüket, nem hagyom büntetés nélkül. És az Úr majd a Sionon lakik.

Lk 11,27-28 - Történt pedig, hogy amikor ezeket mondta, a tömegből felkiáltott egy asszony: „Boldog a méh, amely hordozott, és az emlők, amelyeket szoptál!” Erre ő azt mondta: „De még boldogabbak azok, akik Isten szavát hallgatják, és megtartják azt!”

Jézus, az Atyától való igényességében nem riad vissza attól, hogy az édesanyja méltóságán túlra mutasson, nem elértéktelenítve az anyaságot. „De még boldogabb …” És ebbe belefér az is, hogy az én anyám boldogsága nem ez, amit te mondasz, hanem az, hogy általam is az Atyára képes tekinteni, felnézni. Anyaságával nem szédül bele fia dicsőítésébe, hanem általa is képes az Atyát dicsőségében szeretni, tisztelni, áldani, és szolgálni. Mária túl van már azon, hogy csak a gyermekét csodálja Jézusban. Mária elengedni bírta Jézust, de azért, hogy az Atyával legyen közösségben a feladatra: a Fiú azért jött, hogy megdicsőítse az Atyát. Mária ebben vállalt közösséget Jézussal. Valami ilyesmit akar kifejezni Jézus, válaszolva az asszonynak, és tiszteletét adva anyjának.

Másrészről pedig, kijelentésében arról beszél Jézus, amit János máskorról így idéz fel: „Jézus ezt válaszolta: "Ha Isten volna az atyátok, akkor szeretnétek engem. Mert az Istentől való vagyok, tőle jöttem. Hisz nem magamtól jöttem, hanem ő küldött.” [Jn 8,42] Számunkra ennek is van értelme és súlya: „Bizony, bizony mondom nektek: Aki befogadja azt, akit küldök, engem fogad be, s aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött." [Jn 13,20]

Mert Jézus azt akarja, hogy életünk legyen az Atyában. Ahogy Mária életre talált az Atyában – „Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik.” [Jn 6,57] – Fia által. Mária az alkalmazkodás, az engedelmesség, az alázat megtestesítője az ember számára. De, mert a szeretet éltette és engedte, hogy a szeretet élete lüktessen Benne. Vágyom Uram teljesíteni, amit tőlem vársz! Eljutni arra az ismeretre, majd annak megélésére, Aki Veled közösségben, harmóniában lehet, már itt a földön! Szűz Mária segíts! Ámen